A magyar közoktatási rendszer egyike a legigazságtalanabbaknak Európában, mivel nem kínál valódi kiemelkedési lehetőséget a hátrányos helyzetből induló diákok számára. Erre a problémára az újonnan elfogadott “köznevelési” törvény sem nyújt megoldást. Így foglalható össze Osztolykán Ágnes parlamenti képviselő asszony meghívásával tartott vitaest a Kőbányai Szabadidő Központ kávézójában.
Az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottság LMP-s alelnöke, aki maga is kőbányai lakos, lépésről lépésre osztotta meg hallgatóságával, hogy milyen erőfeszítéseket tett a kormánypárti kétharmad meggyőzésére a "köznevelési" törvény vitája során. A zöldek képviselőcsoportja számtalan módosító javaslattal próbálta javítani a tervezetet. Mikor már úgy látszott, hogy sikerülni fog néhány ponton megváltoztatni a Hoffmann Rózsa-féle törvényjavaslatot, akkor derült ki, hogy a Fidesz sem egységes, és a belső nézeteltérések miatt nemcsak az LMP-s javaslatok nem épülhettek be a rohamtempóban összekalapált törvénybe, de a fideszes képviselők által beadott törvénymódosítások is kimaradtak. Ez a hirtelen fordulat rávilágított arra is, hogy valójában nemcsak az ellenzékkel nincs együttműködés, de a kétharmadon belül sincs egyetértés. Minden látszat ellenére jelentős nézetkülönbségek húzódnak meg a Fidesz-KDNP pártszövetségen belül, melyeket csak a miniszterelnök személyes közbelépése volt képes eddig elfojtani.
Osztolykán Ágnes, a kép forrása: Lehetmás.hu
Az alapvető probléma a közoktatással, hogy a költségvetés továbbra sem tud elég vonzó pedagógusbéreket biztosítani, így a tanítói és tanári pályára ezután sem a legtehetségesebbek jelentkeznek majd. Továbbra sem lesz forrás jelentős számú speciális fejlesztő pedagógus képzésére, akik pedig nélkülözhetetlenek lennének a különböző tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatásához. Hiába mutatja számunkra Finnország példája, hogy érdemes az oktatásra költeni, mert a következő generációk tudása alapozza meg a jövőbeni gazdasági sikereket.
Az új törvény ellenben jelentős változást hoz a korábbi oktatási törvénnyel szemben az iskolák önnállóságának csökkentésében, az egységes tankönyvek használatának előírásában, valamint a tekintélyelvű, poroszos szemléletű iskolarendszer kiépítésében. Osztolykán Ágnes szerint azonban ezek rossz irányba tett lépések; a valódi problémát, iskola és iskola közötti jelentős minőségi különbséget ezek nem fogják megváltoztatni. Az elitiskolák továbbra is képesek lesznek kitűnően felkészült pedagógusaikkal és jobb anyagi lehetőségeikkel tovább növelni diákjaik “hozott előnyét”, míg a kevésbé szerencsések kénytelenek lesznek megelégedni azzal, ami számukra elérhető. Amíg a tanító- és tanárképzés terén nem történik jelentős beavatkozás, addig nem lesz esélyegyenlőség a magyar közoktatásban, márpedig a gyermekek felnőttkori sikeressége már az általános iskola első néhány évében eldőlhet. A képviselőasszony azt is elárulta, hogy kisfia, Zsombor, jövőre megy első osztályba, így az iskolaválasztás nem kis feltörést okoz számára.
Az országgyűlés egyetlen kőbányai nőtagja elmondta, hogy rövidesen országjárásra indul, mely során a törvényhozásban végzett munkájáról közvetlenül is beszámol az érdeklődőknek és népszerűsíti az LMP közoktatási elképzeléseit. Ígéretet tett arra, hogy januárban újabb vitesten lesz az LMP helyi szervezetének vendége.
