A Salgótarjáni út – Pongrác út – Csilla utca – Gyöngyike utcai határolta egykor közkedvelt, hagyományos építésű, intézményekkel is jól ellátott Kis-Pongrác lakótelep mára sajnos eléggé leromlott állapotúvá vált, az itt élők elégedetlenek a közbiztonsággal és a környék egyre kevésbé vonzó az újonnan a kerületrészbe költözők számára. Ez a negatív spirál azonban még megállítható és megfordítható. Az itt lakók készen állnak arra, hogy maguk is tegyenek valamit azért, hogy a szebb napokat is látott lakótelep újra olyan kellemes lakókörnyezetté váljon, amilyen a telep régen volt, és amire számos id sebb Pongrác-telepi lakó még jól emlékszik. 

2012 elején elkezdődött a Kis-Pongrác lakótelep két év hosszúságú rehabilitációs projektje, amely során 2013 decemberére megújul a telep 20 társasháza, 74 szociális bérlakása, közintézményei (óvoda és bölcsőde) és közterületei. Közösségi kerteket, játszóteret, sportpályát alakítanak ki, illetve megtörténik a járdák komplex felújítása is. Ezen túlmenően 12 db kültéri ponton telepített térfigyelő kamera rendszert állítanak fel, valamint 264 db parkolóhely építenek ki. A városrész 1,176 Mrd Ft ráfordítással, 929.590.453 Ft támogatással újul meg.

Honlap: kispongrac.hu

A Népliget Budapest legnagyobb közparkja, a X. kerületben, a VIII. és a IX. kerület határán. A parkot az 1860-as években alakították ki Ilenczfalvi Sárkány József városi tanácsos indítványára, végleges méretét 1942-ben érte el. Fás, virágos, pázsitos pihenőhely belső sétányokkal, szobrokkal, emlékművekkel 129 hektáron.

A park területe teljes egészében Budapest X. kerületében van, noha a délkeleti szegletétől kevesebb mint száz méterre lévő Albert Flórián Stadion, a Ferencvárosi TC stadionja miatt sokan a IX. kerülethez és azon belül is a Ferencvároshoz tartozónak vélik.

A kőbányai futóhomok megkötésére 1855-ben akácfákkal kezdtek beültetni a poros területet. 1868-ban született meg a terv egy park létrehozására az Üllői út mellett. Utat építettek, fákat ültettek, kijelölték a nép szórakoztatására szolgáló területeket. Itt azelőtt homokbánya, majd szeméttelep volt. 1870-ben platánfákat, hársakat, amerikai kőriseket, juharfákat ültettek, s ezzel létrejött a park a ma is látható, sajátos hangulata.

A Mutatványos tér volt a Népliget egyik legnépszerűbb része, itt gyorsan megszülettek a színesre festett, lampionos díszített szórakozóhelyek: volt mozi, vendéglők, dodzsem, cirkusz, céllövölde, barlangvasút, kör- és hajóhinta. Itt állt Kemény Henrik Bábszínháza és Közép-Európa legnagyobb és leghosszabb hullámvasútja is, „A Kárpátoktól az Adriáig” szlogennel.

A Magyarországi Tanácsköztársaság idején a parkban játszótereket alakítottak ki. Az 1930-as évektől egészen a 1980-as évekig rendeztek a Népligetben autó- és motorversenyeket.

1930 és 1935 között a Népligetet újraformálták. A parképítés mellett a MÁVAG 3 kilométeres próbapályát épített ide kipróbálni frissen elkészült mozdonyait. A Népligetet, amelynek gúnyneve „a Nepcsi” volt, a tehetősebb polgárok Városligetével szemben, annak idején inkább a munkásosztály látogatta.

A Népliget 1942-ben érte el mai méretét. A II. világháborút követő államosítások idején a mutatványosbódékat egyik napról a másikra megsemmisítették, csak Kemény Henrik Bábszínháza maradt meg. Az évtizedekig üresen álló bábszínházat 1982-ben kultúrtörténeti emlékké nyilvánították, majd 1989-ben felújították és egy díszelőadással újra átadták, de később már nem tartottak benne előadásokat. A bábszínház 250-300 négyzetméteres faszerkezetű épülete 2011. október 3-a éjjelén teljes terjedelmében leégett. A Mutatványos tér, az óriáskerék és a hullámvasút hűlt helyét ma mindössze emléktábla jelzi.

A Népliget egyik része a Centenáriumi Park, amelyet a három városrész, Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 100 éves évfordulóján (1973) hoztak létre. Itt látható - más emlékművek mellett - a 2010-ben felújított Göcsej című dombormű, amely Németh János alkotása. A Népligetben található az 1977-ben megnyitott Planetárium is, amelynek 23 m átmérőjű kupolájában csillagászati előadásokat és pop- illetve klasszikus zenével kísért lézerbemutatókat tartanak.

A park névtelen útjait az 1980-as években főleg magyar botanikusokról és a Főkert Zrt. régi főkertészeiről nevezték el[6], pl. Degen Árpád sétány, Borbás Vince sétány, Domokos János sétány, Andreánszky Gábor sétány, Illsemann Keresztély sétány, Simonkai Lajos sétány, Schilberszky Károly sétány, Trautmann Róbert sétány, Rade Károly sétány, Radó Rezső körönd stb., de sétányt neveztek el a Népligetben Dr. Gecse Albertről (1917-2004), a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény egyik alapítójáról, Lechner Ödönről, Feszl Frigyesről, Hell Miksáról, Márkus József (1852-1915) polgármesterről és Carl von Linnéről.

A Népligetben található az 1987-ben megnyitott Jurta Színház, amely társulatának (Magyar Színkör) egy évvel későbbi feloszlását követően a rendszerváltás egyik kitüntetett helyszíne lett, ahol politikai gyűléseket tartottak.

1991-től 2008. július 17-ig működött a Jurta Színház épületben az E-Klub, amelynek helyére, még ugyanabban az évben, a Diesel Club költözött be. Az épület alsó szintjén 1997 óta található a Láthatatlan Kiállítás.

Forrás: Wikipédia

Facebook csoport: Népliget

Kőbánya része, amelyen a főváros 1934-ben lakótelepet hozott létre, szegényebb családok részére. Kezdetben Gömbös-telepnek, később Városszéli telepnek nevezték. Több helyi információ alapján állítható, hogy a mellette elhaladó vasútvonalról nézve (Hatvani vonal) a sok száradó pelenka miatt egy időben Pelenka telep gúnynévvel is illették.

1986-ban a Kőbányai Tanács Hivatala az ott élőknek az épületeket és a telkek egy részét eladta. A későbbiek folyamán a Tanács a tulajdonában maradt telekrészekre sorházak építésére alkalmas területeket alakított ki és azokat értékesítette. Ebben az időszakban kapta meg mai arculatát a városrész. Csatorna, új víz-, gáz- és elektromos vezetékrendszerrel modernizálták, a salakkal fedett utcákat aszfaltfelülettel látták el. Iskoláját modernizálták és átépítették, valamint új óvodát kapott. Mai megnevezését 1991-ben kapta.

Határai: Jászberényi út a Kozma utcától – Vadszőlő utca - Eszterlánc utca - az Új Köztemető északi fala - Tarkarét utca - Bogáncsvirág utca - Fátyolka utca - Meténg utca - Kozma utca a Jászberényi útig.

Forrás: Wikipédia

Honlap: www.kobanya-kertvaros.hu

A Gyakorló utcai lakótelep Kőbánya 10 000 fős városrésze az Őrs vezér tere mellett.

Honlap: gyakorloutca.hu

Aki szeretne bepillantást nyerni abba a gazdag múltba, ami a városrészt a Gyakorló utcai lakótelep felépülése előtt jellemezte, az olvassa el Balázs Géza önéletrajzi jellegű írását Ráskosfalváról. A szerző így kezdi KortársOnline.hu-n megjelent beszámolóját: "Szülőhelyem Budapest – persze nemcsak így egészében, hanem nagyon is körülhatárolva az egykori „kis” Budapest szegélye, Kőbánya, a X. kerület, annak is Zugló felőli része. Maga az út neve, ahol harminc évig laktam: Keresztúri („nyilván” ez az én keresztutam), s ott születtem a házunktól háromszáz méterre, a Méhes utcai szülőotthonban (ma öregek elfekvő kórháza), a sarokszobában, az első emeleten. Persze itt Kőbánya-Zuglóban megvan minden kicsiben, amit egy esetleges választott szülőföldön nagyban szerethetnénk. Ez a hely tulajdonképpen nem is Kőbánya, hanem Rákosfalva és Felsőrákos találkozópontja: Rákosfalva korábban a főváros X. kerületéhez, Kőbányához tartozott, gyermekkoromban pedig valódi falu volt – akkor lerombolták, s ma helyén áll a Füredi úti lakótelep."
Forrás és folytatás: KortársOnline.hu

1927 - Rákosfalva mezőin

Noha részben a Kerepesi út mentén fekszik, nagyjából kétharmada lakatlan, mivel itt található az Örs vezér tere kőbányai oldalának egyik fele (másik része Felsőrákos), a Kincsem Park, illetve a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) is, amik kitöltik a Kerepesi út–Fehér út–MÁV miskolci vonala–MÁV cegléd-szolnoki vonala által határolt területet.

Kőbányán 1847-ben alakult meg a Ligettelek Társaság, amely szórakoztató negyedet hozott létre ezen a területen. Bár a vállalkozás néhány év múlva megszűnt, a városrész neveként e név fennmaradt. Ligettelek Kőbánya város része volt Budapest létrehozásáig (1873), mikoris az újonnan alakult város X. kerületének egyik része lett.

Határai: Kerepesi út a MÁV ceglédi vonalától – Fehér út – Kőrösi Csoma út – a MÁV ceglédi vonala a Kerepesi útig.

Forrás: Wikipédia

Honlap: www.kobanyaliget.hu

A városrész magja a 148 m magas Ó-hegy, amelyen a 19. században még nagy szőlőskertek voltak. Később hozzácsatolták az Óhegydűlőt, vagyis a Gyömrői út és a Ferihegyi repülőtérre vezető út közötti területet. A lakótelep 1981-1982 között épült.

Határai: Maglódi út a Jászberényi úttól – Sibrik Miklós út – a MÁV szolnoki vonala – Liget tér – Kőrösi Csoma Sándor sétány – Kőrösi Csoma út – Jászberényi út a Maglódi útig.

Forrás: Wikipédia

Honlap: www.ohegy.net

A városrész az 1970-es évek óta létezik jelenlegi formájában, ezért nincs nagy története. 1970 előtt szőlőföldek és bányák voltak ezen a területen, majd 1974-76 között épült a több tízezer ember számára otthont adó lakótelep. A rendszerváltáskor sokan elköltöztek, Budapest legtöbb kerületéhez hasonlóan. A 2001-es népszámlálás idején a városrész 6 502 lakásában 16 464-en éltek. Az utóbbi években két lakóparkot is felépítettek, most 20 000 lakója van Újhegyek.

Újhegy határai: Maglódi út a Sibrik Miklós úttól a Kozma utcáig – a X. és a XVIII. kerület közigazgatási határa – a MÁV szolnoki vonala – Sibrik Miklós út a Maglódi útig.

Forrás: Wikipédia

Honlap: www.ujhegy.hu