Dr. György István főpolgármester-helyettes, Kőbánya országgyűlési képviselőjének honlapján olvasható cikk szerint további 125 millió forintot kap a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. a vadplakát- és falfirka-mentesítési programra, a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag fogadta el az erről szóló indítványt. György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes szerint a 2008 és 2010 közötti program sikeres volt, és egyre kevesebb a "visszafirkálás" is. A program során több mint százezer négyzetméteren távolították el a falfirkákat, a vadplakátoktól és graffitiktől megtisztított épületek száma pedig meghaladja a 3700-at.

Kőbányán a következő közterületekkel bővülnek a vadplakát és falfirka elleni harc helyszínei:
- Állomás utca
- Bánya utca
- Halom köz
- Kápolna utca
- Kőrösi Csoma Sándor út és sétány
- Szent László tér
- Fehér út
- Ihász utca
- Kerepesi út
- Pongrácz utca.

Forrás: Dr. György István honlapja, kép: VagabondJourney.com

Az Index.hu portál cikke szerint állagmegóvó és minőségjavító fenntartási feladatokra, valamint a szabványváltozás miatt szükséges játszótéri átalakításokra 460 millió forint többletforrást kap a Főkert Nonprofit Zrt. Erről szerdai ülésén döntött a Fővárosi Közgyűlés, a képviselők egyhangúlag támogatták a javaslatot.

A kép illusztráció

György István, városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes szerint a korábbi forráshiány miatt a Főkert nem tudta kellő gyakorisággal elvégezni az ilyen jellegű feladatokat, emiatt a parkok állapota látványosan romlott. Mint mondta, a városvezetés az ígérete szerint próbálja láthatóvá tenni a változást, hogy az itt élők és az ide látogatók komfortérzete javuljon.

A többlettámogatásból lehetőség nyílik egyebek mellett a zöldterületek gyakoribb gondozására, a hiányzó fák pótlására, illetve hat helyszínen komplex minőségjavításra. A feladatok ellátásához idény jellegű létszámbővítés, valamint további alvállalkozók foglalkoztatása is szükséges.

A határozat szerint felújítások, kismértékű átalakítások lesznek a főváros közterületi játszóterein is a 2008-ban szigorított szabvány miatt. A játszótereken többnyire alkatrészcserék lesznek, illetve bővítik az ütéscsillapító burkolatokat.

Forrás: Index.hu

Dr. György István főpolgármester-helyettes, Kőbánya országgyűlési képviselőjének honlapján olvasható cikk arról számol be, hogy újabb és újabb beton- és falfelületek válnak színesebbé Budapesten, ezekben a hetekben éppen Kőbányán. Pénteken lezárult az első üteme annak a kőbányai önkormányzat által finanszírozott kerületszépítő akciónak, amely először az Éltes Mátyás Általános Iskola falát újította meg színes festékekkel. A Világ-Kép Kulturális Egyesület munkatársai egy hét múlva az Újhegyi sétány üzletsorának végfalával folytatják a munkát.

Forrás: Dr. György István főpolgármester-helyettes, Kőbánya országgyűlési képviselőjének honlapja

A Fővárosi Közgyűlés 2011. június 22-i ülésén fogadhatja el dr. György István főpolgármester-helyettes előterjesztésére a közútfenntartási ágazat FKF Zrt-ből történő kiválásáról szóló végső tulajdonosi döntéseket. A jövőben BKK Közút Zrt. néven működő közútfenntartással és üzemeltetéssel foglakozó társaság a BKK szakmai és év végéig tulajdonosi irányítása alá fog kerülni. A közútfenntartási ágazat kiválása jelentős mérföldkő a BKK szervezeti felépítésének és a budapesti közlekedési ágazat intézményrendszerének átalakítási folyamatában, melynek egyik fontos célkitűzése a közúti és közösségi közlekedés ágazat közös irányításának megteremtése.

A Főváros Önkormányzat új vezetése a Nemzet Fővárosa programjában bemutatott intézkedési tervvel összhangban dolgozta ki a budapesti közlekedési ágazat intézményrendszerének kialakítására vonatkozó koncepcióját, melyet 2010. október 27-i ülésén a Fővárosi Közgyűlés is elfogadott, végrehajtására pedig megalapította a BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt-t. A budapesti koncepció a nemzetközi legjobb gyakorlat átvételével és a hazai közigazgatási, önkormányzati rendszerhez való illeszthetőség alapján készült.

Az FKF Zrt. közútfenntartási ágazatának kiválása a fenti célkitűzéseknek és korábbi közgyűlési döntéseknek megfelelően indult el, lényege az volt, hogy a hulladékkezeléssel és köztisztasági feladatokkal foglalkozó társaságtól a közútfenntartási, híd- és aluljáró-fenntartási feladatokat leválasszuk és a közlekedési ágazat egységes, új irányítása alá kerüljön. A kiválás szükségességét és megalapozottságát az Állami Számvevőszék számvevői jelentésnek a közútfenntartással kapcsolatos jelentése is igazolja, mely a Fővárosi Önkormányzat költségvetési és pénzügyi egyensúlyi helyzetének elemzésének részeként vizsgálta az FKF Zrt. burkolatfenntartással kapcsolatos munkáit a 2009-2010-es évekre vonatkozólag. A számvevői jelentés kifogásolta az átláthatóságot és a piaci, de más megyei jogú városok árainál is magasabb egységárat, melyet az FKF Zrt. költött burkolatjavítási, fenntartási munkálatokra.

Az FKF Zrt. közútfenntartási ágazatára rátelepedő magas irányítási, igazgatási költségek illetve a cégen belül a közútfenntartási profil idegen szerepe mind erősítik a Közgyűlés számára benyújtott előterjesztésben, illetve a korábbi közgyűlési döntésekben is megfogalmazott elvárást, hogy a közútfenntartási területnek a BKK irányítása alatt önálló gazdasági társaságként kell működnie.

A Fővárosi Közgyűlés 2010. október 27-i ülésén döntött arról, hogy az FKF Zrt. közútfenntartási ágazatának leválasztásával kapcsolatos, a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti szétválással összefüggő előkészítő munkát az FKF Zrt. kezdje meg, és intézkedjen a szétváláshoz szükséges könyvvizsgálót kiválasztó közbeszerzés lebonyolításáról. A fenti közgyűlési előterjesztéssel összhangban 2011. március 23-án a Fővárosi Közgyűlés elfogadta az ágazat kiváláshoz szükséges könyvvizsgálót és döntött arról, hogy a létrejövő új társaság cég-formáját zártkörűen működő részvénytársaságban határozza meg.

A közútfenntartási ágazat FKF Zrt-ből történő kiválásához szükséges második közgyűlési döntésre a 2011. június 22-i ülésen kerülhet sor. Ezen az ülésen hozott döntések – vagyonmérleg tervezetek, szétválási okirat, cégalapító okirat elfogadása, döntés személyi kérdésekben – zárják le a szétválási folyamat jogi, pénzügyi és gazdasági kérdéseit, illetve teremtik meg a lehetőséget azon gazdasági társaság létrehozásához, melynek keretei között a közútfenntartási ágazat működni fog. A reményeink szerint 2011. október 1-jével megalakuló új gazdasági társaság BKK Közút néven fog működni, hiszen a társaság a Budapesti Közlekedési Központ szakmai irányítása alá kerül, és még az év végéig apportálásra kerül a BKK Zrt-be.

A megalakuló BKK Közút a BKK szakmai irányítása mellett az alábbi feladatok ellátásért lesz felelős a jövőben:
- Burkolatfenntartási és -javítási munkálatok a Főváros tulajdonában és kezelésében lévő mintegy 1000 km-es főúthálózaton.
- A fenntartási munkálatokban mérnöki tervezési, üzemeltetési és lebonyolítói valamint kivitelező, gyorskarbantartási munkálatok is beletartoznak.
- A főbb fővárosi útfelújítások lebonyolítói feladatainak ellátása.
- A fővárosi hidak, aluljárok és egyéb műtárgyak üzemeltetési feladatai.
- A főváros teljes úthálózatán a forgalomtechnikai üzemeltetői feladatok ellátása, a forgalomirányító központ, a jelzőlámpák és egyéb közúti intelligens közlekedési rendszerek működtetése.

A közútfenntartási ágazat FKF Zrt-ből történő leválása a fővárosi közlekedési ágazat intézményi átalakításának és a megalakult Budapesti Közlekedési Központ szervezeti felépítésének egy jelentős állomása, mellyel szakszerűbb, hatékonyabb és gazdaságosabb működési feltételek valósulhatnak meg a közútkezelés és fenntartás területén.

Forrás: Dr. György István főpolgármester-helyettes, Kőbánya országgyűlési képviselőjének honlapja

2011. június 22-i ülésén tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés dr. György István főpolgármester-helyettes előterjesztésére, a BKK javaslata nyomán „A Budapesti kerékpáros közösségi közlekedési rendszer kialakítása” című, európai uniós támogatással megvalósuló projekt – ismertebb nevén BuBi – megvalósításáról szóló előterjesztését. A döntés az uniós támogatási szerződés megkötéséhez szükséges, illetve a Fővárosi Közgyűlés az előterjesztés nyomán jelölheti ki a Budapesti Közlekedési Központot a projekt megvalósítójának és biztosíthatja az uniós forrás kiegészítéséhez szükséges hazai önrész forrását a főváros költségvetéséből.

A BuBi projektre 899 988 500,-Ft vissza nem térítendő támogatás megítéléséről döntött a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2011 tavaszán, miután a korábban elhalt projektötletet újra felkarolta a BKK. A projekt előrehaladásának következő lépése a Támogatási Szerződés megkötése, melyhez a Közgyűlés szerdai döntése szükséges.

Jelentős változás megy végbe a Főváros közlekedési intézményrendszerében: létrejött a BKK Zrt., amely professzionális közlekedésszervező társaságként integrálja a közlekedésfejlesztéssel- és szervezéssel kapcsolatos feladatokat és így ellátja a beruházás megvalósításával kapcsolatos feladatokat.

A BuBi projekt keretében olyan újfajta, alternatív közösségi közlekedési szolgáltatást vezetünk be Budapesten, melynek keretében Budapest legsűrűbb beépítettségű, és legnagyobb utazássűrűséggel jellemezhető belvárosias részén sűrűn a kerékpáros közlekedés olyan emberek számára is elérhetővé válik, akiknek van szándékuk, kedvük kerékpározni és szívesen használják ezt a közlekedési módot, de nem tudják saját biciklijüket használni. Számos ilyen élethelyzet lehet, a távolabbról bejárók, a belvárosi lakók, a turisták vagy épp a hegyen lakók között, ahogy az is előfordulhat, hogy valaki a bejáráshoz autót használ, de a belső területeken kerékpárra ülhet a BuBi segítségével. A projekt lényege tehát a környezetbarát közlekedési szolgáltatási kínálat bővítése Budapest belterületén, ennek jegyében egymástól átlagosan 560 méter távolságra lévő 74 helyszínen telepített, mindenki számára könnyen hozzáférhető, több mint 1000 kerékpárok kölcsönzésére nyílhat lehetőség. A rendszerben – hasonlóan a hagyományos közösségi közlekedéshez – biztosított az egyirányú utazás lehetősége, a több mint ezer darab kerékpár felvétele és leadása az automata gyűjtőállomásokon önkiszolgáló módon történik, bankkártya/hitelkártya, chipkártya és/vagy mobiltelefon használatával. A pontos technológiai megvalósítás részleteit a BKK a következő hónapokban dolgozza ki. A visszaadás helye a hálózaton belül tetszőleges. A projekt teljes költsége a korábbi becslések alapján csaknem 1,1 milliárd Ft, azonban magyar tapasztalatok híján a tényleges ár a közbeszerzési eljárások eredményeként derül majd ki.

A BKK Zrt. a projekttel párhuzamosan és ahhoz kapcsolódóan teljes egészében saját forrásból megvalósuló beruházásokat is indít még az idén, a BuBi kerékpáros közlekedési rendszerbe történő illeszthetőségének, valamint a használhatóság feltételeinek és a szolgáltatás színvonalának növelése érdekében. Ennek keretében kerülhet sor közterületi, kerékpártámaszok létesítésére, a közlekedési hálózat elemeinek kerékpárforgalmi szempontú korrekciójára, biztonságosan és rendezetten kerékpározható belvárosi útvonalak bővítésére, jelzőlámpás csomópontok kerékpárbarát felülvizsgálatára, a kerékpározáshoz és a fenti feladatokhoz kapcsolódó tájékoztatási tevékenység ellátására és a jövőben budapesti kerékpáros létesítmények tervezési, kivitelezési útmutatójának elkészítésére. A projekt hozzájárulhat a városi kerékpározás népszerűsítéséhez és így Budapest levegőminőségének javításához, a torlódások csökkentéséhez és a város élhetőségének javításához.

Forrás: Dr. György István főpolgármester-helyettes, Kőbánya országgyűlési képviselőjének honlapja

A Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. 125 millió forint többletforrást kap a vadplakát- és falfirka-mentesítési programra, ha a Fővárosi Közgyűlés a jövő szerdai ülésén elfogadja az erről szóló előterjesztést. Dr. György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes, Kőbánya országgyűlési képviselője szerint a 2008 és 2010 közötti program egyértelműen sikeres volt, összességében pedig egyre kevesebb a "visszafirkálás". Hozzáteszi: több mint 100 ezer négyzetméteren távolították el a falfirkákat a fővárosi önkormányzat finanszírozásában, a vadplakátoktól és graffitiktől megtisztított épületek száma pedig meghaladja a 3700-at. Ezzel párhuzamosan kiépült a monitoringrendszer, amelynek lényege, hogy a Fővárosi Közterület-felügyelet, a rendőrség, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. és a tulajdonosok felügyelik a területüket.

Budapesti graffiti, a kép forrása: vagabondjourney.com

A városvezető azt is megfogalmazza, hogy az épületek tulajdonosait is érdekeltté kell tenni, kötelezni kell, hogy a vadplakátokat és a falfirkákat eltávolítsák, és a rendőrségen bejelentést tegyenek. Mint írja, "nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a megfelelő fellépés a vadplakátok és a falfirkák ellen csak úgy lehetséges, ha nagy területen egyszerre történik meg az eltávolítás, és a hatóságok szigorúan fellépnek a falfirkálók ellen".

Az előterjesztés szerint a program folytatására, a mentesített épületek és közterületek tisztán tartására, az idegenforgalmi, városképi és közösségi közlekedés szempontjából legfrekventáltabb területeken a hidak, a felüljárók lábazatainak és a nem kiemelt aluljáróknak a mentesítésére és tisztán tartására 125 millió forint többletre van szükség, ezt a városüzemeltetési céltartalékból finanszíroznák.

Forrás: Zipp.hu

Dr. György István főpolgármester-helyettes, Kőbánya országgyűlési képviselőjének honlapján olvasható cikk szerint több száz gyerek tanulhatott játszva a hulladékok újrahasznosításának fontosságáról a fővárosi Vörösmarty téren június 9-én. Az Oktatónap az újrahasznosításért elnevezésű rendezvényt a BevCanEast, az Európai Fém Italosdoboz Gyártók Szövetségének kelet-közép-európai szervezete rendezte meg.

György István városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes beszédében kiemelte: a főváros elkötelezett a környezettudatos nevelés mellett. Emlékeztetett arra, hogy a városvezetés ötmilliárd forintos pályázatot tervez benyújtani, mely azt célozza, hogy Budapest területének legalább 80 százalékáról lehessen szelektíven gyűjteni a kommunális hulladékot.

Ralph Lambert, a BevCanEast alelnöke köszöntőjében hangsúlyozta: nagyon fontos már gyerekkorban tudatosítani az újrahasznosítás fontosságát. Az iparág és a kormányzatok számára ez a legfontosabb feladat a kiterjedt, átlátható gyűjtőhálózat kiépítése mellett. Úgy vélte, hogy utóbbiba be kell vonni a kereskedelmi láncokat, a hulladékkezelő cégeket és a fémkereskedőket is. 

A Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa irodájának főosztályvezető-helyettese, Czippán Katalin arra buzdította a gyerekeket, hogy vásárlás előtt gondolják meg, valóban szükségük van-e az adott termékre, ha viszont már megvették, gyűjtsék elkülönítve a csomagolási hulladékot.

A Vörösmarty téren csaknem 800 gyerek vett részt a környezettudatosságot fejlesztő különböző programokon. A diákok az V., VI., VII. és IX. kerületi iskolákból, valamint Budapest ökoiskoláiból érkeztek. Az eseményen bemutatták A fenntartható italosdoboz című új BevCanEast-oktatófilmet is, melyet a szervezet mintegy ezer magyarországi általános és ökoiskolának juttat majd el ingyenesen. 

Magyarországon évente körülbelül 600 millió alumínium italdoboz kerül forgalomba. A koordináló szervezetek adatai szerint az aludobozok 17 százalékát hasznosítják újra, ugyanakkor az Európai Alumíniumgyártók Szövetsége (EAA) ennél magasabbra, 40-41 százalékosra becsüli a valós visszagyűjtési és újrahasznosítási arányt. Az európai uniós átlag eléri a 63 százalékot.

Az alumíniumdobozok újrahasznosítása rendkívül környezetkímélő, ugyanis az elsődleges nyersanyagot felhasználó gyártáshoz képest 95 százalékos energiamegtakarítás érhető el vele. Az aludobozok elvileg végtelenszer újrahasznosíthatók minőségromlás nélkül, újabb dobozok mellett többek között bicikliváz vagy autó- és repülőgép-alkatrészek is készíthetők belőlük.

Magyarországon mintegy 8 millió embernek van lehetősége az italos dobozok szelektív gyűjtésére, ám a környezetvédelem ezen aktív formájában mindössze 3,3 millióan vesznek részt napi rendszerességgel – olvasható az oktatónap kapcsán kiadott sajtóközleményben.

Forrás: Dr. György István honlapja

Dr. György István főpolgármester-helyettes, Kőbánya országgyűlési képviselőjének honlapján olvasható cikk szerint a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. 2011. június 9-től fokozatosan Budapest összes kerületében együtt gyűjti a műanyag- és fémhulladékot. A szelektív hulladékgyűjtő szigeteken továbbra is megmarad az öt darab hulladékgyűjtő tartály, csupán annyi lesz a változás, hogy a sárga színű műanyag- és a szürke színű fémkonténerbe egyaránt be lehet dobni a műanyag- és a fémhulladékot. A kétféle hulladékot az ürítést követően különválogatják és újrahasznosítják. Az FKF Zrt. ezzel az intézkedéssel azt szeretné elérni, hogy ne borítsák fel a tartályokat a visszaváltható alumíniumdobozok megszerzése érdekében, és ezáltal nagyobb tisztaság és nyugalom uralkodjék a fővárosban.

Az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. 2011 januárjától kísérleti jelleggel bevezette a fém- és a műanyaghulladék együtt gyűjtését Budapest két kerületében, Kőbányán és Csepelen. A kísérlet sikeresnek bizonyult. Ennek alapján az FKF Zrt. úgy döntött, hogy kiterjeszti intézkedését az egész fővárosra, abból célból, hogy a lakosok nyugalmát és a környezet védelmét is szolgálja. 

Az új begyűjtési rendszer azért vált szükségessé, mert az utóbbi időben egyre több lakossági panasz érkezett az FKF Zrt.-hez arról, miszerint sokan felborítják a fémhulladék-gyűjtő tartályokat a visszaváltható alumíniumdobozok megszerzése érdekében. Ennek a problémának az orvoslására született az a megoldás, hogy júniustól a fém és a műanyaghulladék-gyűjtő tartályokban együtt gyűjtik a fém- és műanyaghulladékot. A műanyagot ugyanis az FKF Zrt. hulladékszállító járművei naponta szállítják el, ezért nagymértékben csökken az idő, és ezáltal az esély arra, hogy felborítsák a konténereket. A fémet korábban kéthetente szállították el, ami nagymértékben tette lehetővé, hogy többször feldöntsék a tartályokat.

Az intézkedés további előnye az, hogy a műanyag- és a fémhulladék együttgyűjtésére két konténer áll rendelkezésre, ezáltal jelentősen csökken a túltelített tartályok száma.

A szelektív hulladékgyűjtő szigeteken továbbra is öt konténer üzemel majd. A sárga műanyag-, valamint a szürke fémgyűjtő-tartály továbbra is megmarad. Költséghatékonyság szempontjából ugyanis fontos tényező, hogy nem kell bevonni a tartályokat és erre külön pénzt költeni. A változásról a tartályokra kihelyezett figyelemfelhívó táblák tájékoztatják a budapesti lakosokat, és jelzik, hogy pontosan hova lehet bedobni a fém- és műanyaghulladékot.

Az FKF Zrt. egyik legfontosabb feladatának a környezetvédelmi előírások betartása mellett az átlátható, jogszabályoknak megfelelő működést tartja, ezért a szelektív hulladékgyűjtésből származó haszonanyagok újrahasznosítását évek óta a közbeszerzési eljárások során kiválasztott partnerének segítségével valósítja meg. Az egybegyűjtött fém- és műanyaghulladékot az FKF Zrt. kukásautója a partnerének telephelyére szállítja, ahol azt az ott dolgozók különválogatják. A szalagra helyezett fém- és műanyaghulladékból kiválogatják a fémet, amit külön helyen gyűjtenek. A cél az, hogy a szelektált hulladék másodnyersanyagként visszakerüljön az ipari termelésbe.

Forrás: Dr. György István honlapja