Azt mondják egyes politológusok, hogy a politikai közhatalom megtartásához és legitimitásához szükség van egy morális alapú belátásra a kormányzottak részéről. Persze, sok mindentől függ az, hogy egy adott nemzet milyen (ön)kormányzati gyakorlatot talál elfogadhatónak. Például azzal kapcsolatban, hogy a közjavak elosztása mennyire átláthatóan zajlik. Nem hiába való tehát elgondolkodni azon, hogy milyen hatalomgyakorlási normákat látunk a Fidesz-kormánytól, és hogy ezek vajon hogyan hatnak az állam és polgárai közötti bizalomra?
Üvegzseb, üres szobor, forrás: Népszabadság - Gárdi Balázs
Schiffer András, a zöldek országgyűlési képviselője hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a kormány kispórolta a polgári törvénykönyvből (Ptk.) az üvegzsebtörvényt. Ez szerinte azt jelenti, hogy 2013-től nem lehet majd nyomon követni, hogyan áramlanak ki a közpénzek. 2003-ban az MSZP-SZDSZ-kormány a Ptk.-ba berakott egy úgynevezett üvegzsebszabályt. Ennek alapján a közpénzek felhasználása során nem lehetett üzleti titokra hivatkozva korlátozni az információkhoz való hozzáférést.
Az idén februárban, miután a polgári törvénykönyv tervezete napvilágot látott, a kormányzati illetékesek azt mondták, az üvegzsebre vonatkozó szabályozást nem abba, hanem majd az információszabadságról szóló törvénybe illesztik be. A tavaszi ülésszak során az utóbbi jogszabályt is megnyitották, de a kormánypárti politikusok – az LMP kísérlete ellenére – nem engedték, hogy azt az üvegzsebszabállyal is módosítsák.
"Magyarországon azért sincsen ma sem elszámoltatás, mert a Fidesz pontosan ott folytatja, ahol az elődei abbahagyták, csak még egy kicsit pofátlanabbul, még a látszatra sem vigyáznak" – jelentette ki Schiffer.
Szerinte, ha a törvény a jelenlegi formájában lép életbe, akkor 2013-tól nem lehet majd tudni, hogy a kormányzati vagy önkormányzati szervek milyen alapon kötnek szerződést a közvagyon kezelésére. Ahol csökken az átláthatóság, ott nő a politikai döntéshozókra nehezedő korrupciós nyomás.
Felvetődhet bennünk, kőbányai adófizetőkben a kérdés; vajon miért nem sikerül tenni annak érdekében, hogy a kőbányai állampolgárok ne a korrupcióval azonosítsák az állami, önkormányzati gazdálkodást? Miért nem látható még mindig a kőbányai önkormányzat honlapján a tavalyi közbeszerzések nyertesei? Miért erősítik bennünk, kőbányaiakban azt a gyanút, hogy az "polgári kormány" minden korábbinál gátlástalanabbul épít a kiváltságos üzleti szereplők támogatására? Hogyan és mikor lesz ettől jó a rászoruló, kiszolgáltatott helyzetű kőbányai társadalmi csoportoknak?
Lapos Péter