- ingyen BKV-t és új plázát, avagy egy élhetőbb Budapestet -

Kőbánya ma sokak szerint nem az itt élőké, hanem azt különféle beruházók, ügyeskedők és érdekcsoportok kebelezték be. A tömegközlekedés Budapest szintű leromlása, a magánprofit-szerzésre optimalizált parkolási szisztéma, a zöldfelületek megfogyatkozása, a városi fák megritkítása, (lásd pl kerületünkben legutóbb az épülő Terminál bevásárlóközpont mellett, a Vak Bottyán utcában vágtak ki fákat) szembemegy a közjó követésével.

Vissza kell adnunk a 10. kerületet a kőbányaiaknak és visszaengedni a városba mindazt, ami miatt érdemes Kőbányán élni: a jó levegőt, a viszonylagos csendet, a zöldet, a tisztaságot, a kerékpározást és a sétát, a kulturált és színvonalas városi közlekedést, a kikapcsolódási és szórakozási lehetőségeket, az emberléptékű, a városi ember igényeit helyben kiszolgáló üzleteket és szolgáltatásokat.

Erre az irányváltásra a jelenlegi döntéshozatali rendszerben nincs lehetőség. Ahhoz, hogy Kőbánya újra a saját polgáraié legyen, be kell vonni a lakosokat a város fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatos döntésekbe. Ne lehessen a helyben élők akarata ellenére bevásárlóközpontot vagy parkból sittlerakót (pardon „szánkózódombokat”) létesíteni! A részérdekek nem kerekedhetnek az itt élő közössége érdekei fölé. Kőbányát vissza kell adni a saját lakóinak!

Mindezt úgy lehet megvalósítani, hogy az önkormányzatok és cégeik nyilvános szerződéseit és számlavezetéseit átláthatóvá tesszük, és így a részvételi költségvetés intézményein keresztül a lakosság bevonásával születnek meg a fontosabb döntések. Így jutna pénz, a panelfelújítás felgyorsítására, a rokkantaknak és kismamáknak is fontos akadálymentesítésre, a bérlakás-program folytatására, az egészségügy fejlesztésére, kulturális beruházásra és értékmentésre.

Minden polgár joga, hogy az őt érintő döntésekben közvetlenül vagy képviselői útján részt vegyen. Olyan, elkötelezett városvezetők kellenek, akik hisznek abban, hogy az érintettek számára a lehető legközvetlenebb beleszólást kell megteremteni: minél szélesebb körű ugyanis a részvétel, annál nagyobb az önrendelkezés, annál átláthatóbbak a folyamatok, annál nagyobb az érdekegyeztetés lehetősége.

Azonban az olyan pártok, ahol a belső szervezetei kultúra a központosításon és a nézeteltérések hatalmi szóval való elfojtásán alapszik, ahol az érdekegyeztetés, a vita szükségszerűen idő és energia pazarlásnak lett nyilvánítva, nehezen hihető, hogy a lakossággal szemben gyökeresen másként fog majd viselkedni.

Azok a vezetők teremthetik meg az igazságos társadalom alapjait, akik nem sajnálják az idejüket és energiáikat az építő vitától és a lakosság beleszólásával járó többletmunkától és fáradtságtól. Jelenleg átláthatatlan mechanizmusok alapján, az érintettek véleményének figyelmen kívül hagyásával születnek az ország meghatározó döntései, és ez alól nem kivétel Budapest, illetve Kőbánya sem. Nem hatékony a közpénzek elköltése, egyes szolgáltatások a szükségesnél drágábbak, miközben a közvagyon hasznosítása közel sem optimális, gyakran felüti fejét a korrupció. A részvétel, az önrendelkezés, az érdekegyeztetés, az átláthatóság egymással összefüggenek, és jelentősen csökkentik a visszaélések lehetőségét.

Olyan Kőbányát kellene a következő képviselő testületnek teremteni, ahol:

- a rendszeresen lebonyolított, érdemi helyi véleménynyilvánítások és a részvételi költségvetés intézményein keresztül a lakosság bevonásával születnek meg a fontosabb döntések,

- működnek azok az információs, a mérlegelést, véleményalkotást támogató csatornák, amik lehetővé teszik, hogy a lakosság valóban széles rétegei kapcsolódhassanak be a döntési folyamatokba,

- az átlátható gazdálkodás egyszerű, könnyen betartható szabályok mentén hatékonyan folyik a civil képviselők folyamatos ellenőrzése mellett,

- az önkormányzat az összes közérdekű információt időben, átláthatóan nyilvánosságra hozza,

- az önkormányzat gondoskodik a közművek jó minőségű, olcsó működtetéséről a fenntartható fejlődés szempontjainak maximális figyelembevétele mellett.

Sajnos a jelenlegi gyakorlat szerint a polgárok politikai sorsuk alakulásáról csupán négyévente nyilváníthatnak véleményt az országgyűlési és helyhatósági választások alkalmával. Saját kezdeményezésükre csak nagy erőforrások mozgósításával fejezhetik ki közvetlenül véleményüket vagy dönthetnek népszavazáson. Többek között ezért is érzik úgy sokan, hogy biankó csekket állítanak ki képviselőknek, akik aztán döntenek mások feje fölött.

Talán érdemes lenne kísérletezni az érintettek számára a lehető legnagyobb hozzáférést biztosítani a döntéshozatalban, mert a legjobb döntések a közös döntések. Csak azért, mert sokan talán nem tudják, hogyan kellene jobban működnie Kőbányának és hogyan lehetne a 10. kerület egy élhetőbb kerület, még nem következik, hogy a már hosszú évek óta a politikából (egyre jobban) élő politikusok jobban tudják.

A következő bejegyzésben, ahogy azt már ígértem, pozitív példákat is be fogok mutatni. Olyan városokat, amelyek sokat tettek lakóik életminőségének javításáért a lakosság politikai részvétele révén.

Lapos Péter blogja EZEN a linken érhető el!