A Kis-Pongrác telep Facebook oldalára került fel egy kép-gyűjtemény Bánó Soma jóvoltából, akinek köszönhetően 1887-től végig lehet kísérni a lakótelep területének alakulását - egészen napjainkig. A korszak egyik legnagyobb, olcsóbérű kislakásos telepe nem túl előnyös helyszínen, a Pongrác út, a Slagótarjáni út és a hatvani vasútvonal közé fogott, enyhén trapéz alakú 10 holdnyi területen épült fel 818 lakással, azaz csaknem 4000 lakossal. 

1887: A Dréher Serfőzdéje már működött, a Kőrösi Csoma Sándor utat Belső-Jászberényi útnak hívták, míg a Szent László teret Bánya térnek nevezték. A Kis és Nagy Pongrác lakótelep helyén még ingoványos, legelős rész volt. A Pongrác utat "Ligettelki út"-nak hívták. Lehetséges, hogy Pongrácz László Grófról (1848/49-es hős tábornok, kitüntetést kapott Budavár bevételekor) kapta mai nevét az utca.

1928: Már megvolt a gáztartály a lakótelep mögött, a Nagy-Pongrác lakótelep pedig 1924. óta működött, ahol 1925-ben közadakozásból megépült a Feltámadt Krisztus Plébánia. A mai trolibusz garázs helyén még felfedezhetők az Auguszta-telep barakkjai. A Kis-Pongrác lakótelep még csak a tervekben létezett...

1938: Még mindig nem látható a lakótelep helyén, de az Auguszta-telep már eltűnő félben van.

1941: Már látható a térképen a lakótelep körvonalai és a szépen rendezett belső tér.Összesen 818 lakás épült meg, ezekből 680 lakólonyhás és 138 pedig kétszobásnak készült. A lakótelephez fürdőépületet emeltek kádfürdővel és zuhanyozóval. A Tomcsányi úton (ma Salgótarjáni úton) 1941-ben átadták az elemi iskolát, ahová 310 fiú és 399 leány járt. A bölcsőde 1942-ben nyílt meg 68 férőhellyel.

1968: A Csilla utca korábban "Névtelen" utca, a Gyöngyike utca pedig "Salgótarjáni-köz"-ként szerepelt. 1964-ben a Fővárosi Tanács határozataival kapták meg mai nevüket.

1975: A terület elnyeri mai arculatát, és beépítettségét.

1985: A részletes kidolgozottságú katonai térképen minden leolvasható. A korabeli Auguszta-telep helyén trolibusz garázs épült.

2009: Ismét "cz"-vel szerepel a térképen a lakótelep. Eltűnt a gáztartály.

Bővebben a forrásmunkákból lehet még többet megtudni: Dr. Szalai György: Kőbánya története (1970), Ferkai András: Pest építészetea két világháború között (2001.), Csonka Sándor: Kőbánya közúti közlekedésének története - Első rész (1987.)

Forrás: Kis-Pongrác telep Facebook oldala, szöveg: Gera Zoltán, kép-gyűjtemény: Bánó Soma

Korábbi ígéretünkhöz híven következzen hát az újhegyi Mélytó mai arculatának kialakításáról szóló beszámoló folytatása! A fotók segítségével nyomon követhetjük a ma már szinte észrevehetetlen színpad építésének folyamatát, az elmúlt évtizedek alatt hatalmas fákká, bokrokká megnőtt növénycsemeték kiültetését, majd befejezésképp ünneplő helyi lakosok körében láthatjuk a közös munka eredményeképpen elkészült tavat az avatási ünnepségen.

Épül a színpad környéke

Közösségi munkások

Avatási ünnepség

Néhány év elteltével

Korábbi ígéretünkhöz híven következzen hát a Mélytó mai arculatának kialakításáról szóló beszámoló folytatása! A fotók segítségével nyomon követhetjük a ma már szinte észrevehetetlen színpad építésének folyamatát, az elmúlt évtizedek alatt hatalmas fákká, bokrokká megnőtt növénycsemeték kiültetését, majd befejezésképp ünneplő helyi lakosok körében láthatjuk a közös munka eredményeképpen elkészült tavat az avatási ünnepségen.

Épül a színpad környéke

Közösségi munkások

Avatási ünnepség

Néhány év elteltével

Akkor is megünnepeltettek mindent. Az idő tájt a nagygyűlések voltak divatban: emelvénnyel, katonazenekarral, tömeggel. Nem csoda, hogy a Mély tónak (alias Szocialista Brigádok Parkjának) az építése is ezzel kezdődött.

A tereprendezést célgépekkel végezték. Aztán jött a tél, a munkálatok leálltak. Tavasszal már jobban lehetett támaszkodni a kisebb közösségek tevékenységére, de bizonyos munkákat, példának okáért a Szabadtéri Téglamúzeum tárlóit, Varga Imre szobrának talapzatát csak szakemberek tudták felépíteni, a robosztus szobrot és a műtárgyakat csak ők tudták felállítani. A tereprendezéshez, faültetéshez a mi szakértelmünk is elég volt. A László Gimiből csapatostul mentünk, még örültünk is az elmaradt matekórának. Sokan és sokszor voltak ott más közösségek is.

A park gyorsan felépült, átadták. Természetesen nagygyűlés keretében. Csak a szakértő szemek tudták már akkor megállapítani, ha megnőnek a fák, a növények bebokrosodnak, milyen szép is lesz ez a hely. Ehhez néhány év elég volt. Ez idő alatt Budapest egyik legszebb kisparkja lett a hajdani gondozatlan bányatóból. Közben a szabadtéri színpad tönkre ment. Sajnálom, hogy rendbehozatalához, amikor még tehettem érte, nem kaptam elég támogatást. Többen úgy ítélték meg, ma már nincs is rá szükség. Lett viszont helyette egy gyönyörű szökőkutunk, ami a víz oxigénellátását is segíti. Szép, amikor működik. A víz felszínén úszkálnak a vadkacsák, ugranak a halak. Mindezt teszik a város egyik legnagyobb betontömege közvetlen szomszédságában.

Elismerésre méltó gondolat és tett volt elődeinktől a hely megtervezése és jelentős részben közösségi munkával történő kivitelezése. Szeressük és óvjuk ezt a parkot.

Ház a tóparton

Az építés indítása

Nagyobb földmunkák

Beköszönt a tél

Tavasszal újraindul a munka

A Szabadtéri Téglakiállítás építése

Az építési munkálatokat bemutató fotósorozat hamarosan folytatódik!

Akkor is megünnepeltettek mindent. Az idő tájt a nagygyűlések voltak divatban: emelvénnyel, katonazenekarral, tömeggel. Nem csoda, hogy a Mély tónak (alias Szocialista Brigádok Parkjának) az építése is ezzel kezdődött.
A tereprendezést célgépekkel végezték. Aztán jött a tél, a munkálatok leálltak. Tavasszal már jobban lehetett támaszkodni a kisebb közösségek tevékenységére, de bizonyos munkákat, példának okáért a Szabadtéri Téglamúzeum tárlóit, Varga Imre szobrának talapzatát csak szakemberek tudták felépíteni, a robosztus szobrot és a műtárgyakat csak ők tudták felállítani. A tereprendezéshez, faültetéshez a mi szakértelmünk is elég volt. A László Gimiből csapatostul mentünk, még örültünk is az elmaradt matekórának. Sokan és sokszor voltak ott más közösségek is.
A park gyorsan felépült, átadták. Természetesen nagygyűlés keretében. Csak a szakértő szemek tudták már akkor megállapítani, ha megnőnek a fák, a növények bebokrosodnak, milyen szép is lesz ez a hely. Ehhez néhány év elég volt. Ez idő alatt Budapest egyik legszebb kisparkja lett a hajdani gondozatlan bányatóból. Közben a szabadtéri színpad tönkre ment. Sajnálom, hogy rendbehozatalához, amikor még tehettem érte, nem kaptam elég támogatást. Többen úgy ítélték meg, ma már nincs is rá szükség. Lett viszont helyette egy gyönyörű szökőkutunk, ami a víz oxigénellátását is segíti. Szép, amikor működik. A víz felszínén úszkálnak a vadkacsák, ugranak a halak. Mindezt teszik a város egyik legnagyobb betontömege közvetlen szomszédságában.
Elismerésre méltó gondolat és tett volt elődeinktől a hely megtervezése és jelentős részben közösségi munkával történő kivitelezése. Szeressük és óvjuk ezt a parkot.

Ház a tóparton

Az építés indítása

Nagyobb földmunkák

Beköszönt a tél

Tavasszal újraindul a munka

A Szabadtéri Téglakiállítás építése

Az építési munkálatokat bemutató fotósorozat hamarosan folytatódik!

Bizonyára mindenkit érdekel, hogy milyen lehetett lakóhelye a régmúlt időkben. A Levéltár portálján található, Google maps-al szinkornizált katonai térkép segítségével most bárki tehet egy virtuális sétát a Magyar Királyság egész területén. Az érdekes történelmi dokumentum a 19. század elején, részben a napóleoni háborúk ösztönzésére készült. I. Ferenc császár 1806-ban rendelte el azt az országfelmérést, amely eredményeként megszületett az 1:28.800 méretarányú részletes térkép.

Keresse meg Ön is lakóhelyét, vesse össze, hogy mi minden változott az elmúlt évszázadban! Az egyből szembertűnő, hogy Újhegyen kétszáz éve nem voltak sem házak, sem tó. De még magyar elnevezések sem! Újhegyet a térkép németül Neu Gebirg-nek nevezi.

Kattintson a képre!

Ismét folytatjuk kőbányai helytörténeti sorozatunkat, amely ezúttal egy múltbéli körséta az Újhegyi lakótelep körül. A kirándulás a Maglódi-Sibrik utak sarkától, a volt gyermekorvosi rendelőtől indul, érinti a volt általános iskolát és a Kerámia téglagyárat. Ezt követi a Sibrik-Gyömrői utak sarkán az EVIG gyár, majd az EVIG Művelődési Ház, amiben mozi is működött (a képen látszik a plakát). Tovább haladva az Újhegyi úton az iskola helyén lévő munkáslakások (több nézőpontból ) látszanak, majd egy total kép a lakótelepről, a jelenlegi Sportliget területéről, ami akkor feltöltött bányagödrök helyén lévő hullámzó sittenger volt. Az altiszti iskola után egy régi épületet maqunk mögött tudva lekanyarodunk az Újhegyi útról és a Maglódi úton továbbhaladva a mára már megszűnt téglagyár bejárata, majd néhány épülete következik. Ezek a házak majdnem szemben voltak a gyermekorvosi rendelővel, így kiindulási pontunkhoz érkeztünk vissza.

Sibrik-Maglódi út sarok és a Sibrik iskola

Kerámia téglagyár a Sibrik úton és a Sibrik-Gyömrői sarok

EVIG torony és EVIG művelődési ház

Újhegyi út a Mélytónál és Újhegyi út régi házakkal az iskola helyén

Újhegyi út

Pénzügyőr altiszti iskola és az Újhegyi út felső része

A Maglód úti Téglagyár

Ismét folytatjuk kőbányai helytörténeti sorozatunkat, amely ezúttal egy múltbéli körséta az Újhegyi lakótelep körül. A kirándulás a Maglódi-Sibrik utak sarkától, a volt gyermekorvosi rendelőtől indul, érinti a volt általános iskolát és a Kerámia téglagyárat. Ezt követi a Sibrik-Gyömrői utak sarkán az EVIG gyár, majd az EVIG Művelődési Ház, amiben mozi is működött (a képen látszik a plakát). Tovább haladva az Újhegyi úton az iskola helyén lévő munkáslakások (több nézőpontból ) látszanak, majd egy total kép a lakótelepről, a jelenlegi Sportliget területéről, ami akkor feltöltött bányagödrök helyén lévő hullámzó sittenger volt. Az altiszti iskola után egy régi épületet maqunk mögött tudva lekanyarodunk az Újhegyi útról és a Maglódi úton továbbhaladva a mára már megszűnt téglagyár bejárata, majd néhány épülete következik. Ezek a házak majdnem szemben voltak a gyermekorvosi rendelővel, így kiindulási pontunkhoz érkeztünk vissza.

Sibrik-Maglódi út sarok és a Sibrik iskola

Kerámia téglagyár a Sibrik úton és a Sibrik-Gyömrői sarok

EVIG torony és EVIG művelődési ház

Újhegyi út a Mélytónál és Újhegyi út régi házakkal az iskola helyén

Újhegyi út

Pénzügyőr altiszti iskola és az Újhegyi út felső része

A Maglód úti Téglagyár