Kőbányai Közösségi Hírlap

Helytörténet

Emléktábla jelzi mostantól Kőbányán, a Kőrösi Csoma Sándor út 43-51. szám falán, hogy hol élt díszpolgára, Cserháti Zsuzsa énekesnő. A Kőbányai Önkormányzat a művész születésének 75., halálának 20. évfordulója alkalmából avatott táblát, amellyel méltó emléket kíván állítani az előadóművésznek, aki mindig büszke volt kőbányai voltára.

Kép: kobanya.hu

Cserháti Zsuzsanna - ahogyan mindenki ismerte, Cserháti Zsuzsa - 1948. június 22-én született. Gyermekkorát Kőbányán töltötte, anyai nagyapja a Kőbányai Sörgyár igazgatója volt 1958-ig. Ez évig egyes források szerint a Gitár utcai igazgatói villában, a családi emlékezet szerint a Sörgyár utca 6. szám alatt éltek. Ezt követően költöztek a Kőrösi Csoma Sándor út 43-51. szám alatti házba, ahol mostantól tábla emlékeztet a kivételes előadóművészre. Az emléktábla avatásán D. Kovács Róbert Antal polgármester kiemelte, hogy a kőbányai lány életében mélységeket és magasságokat járt meg, nem jutott számára könnyű sors.

„Utolsó interjújában Cserháti Zsuzsa azt mondta, ha nem énekelhetne, tanítani szeretne. És ha életében nem is, élete történetével ma is tanít mindannyiunkat. Sorsát hagyta leckéül, azt, hogy hogyan lehet újra felállni és újrakezdeni.” – mondta a kerület vezetője a tábla avatásán.

Cserháti Zsuzsa a Szent László Általános Iskola tanulója volt. Klasszikus balettet tanult, táncos szeretett volna lenni, a balettintézetbe azonban nem vették fel. 17 éves korától „vendéglátózott”, énekelt. Szécsi Pál egy balatoni bárban fedezte fel, annyira megtetszett neki kivételes hangja, hogy beajánlotta a Magyar Rádió könnyűzenei stúdiójába. 1970-ben férjhez ment, az 1972-es Táncdalfesztivál tette országosan ismertté. Legnagyobb slágerét, az Édes kisfiam című számot kisfia születése után énekelte el. Az 1978-as Tessék választani versenyt megnyerte, 1979-ben első helyezett lett a sopoti fesztiválon. Számos kislemez mellett 1978-ban és 1981-ben két önálló nagylemeze jelent meg. Az 1981. évi Táncdalfesztiválon a „Boldogság és én" című Bágya-Szenes szerzeménnyel indult, amellyel akkor díjat nem nyert. Ebben az évben jelent meg második lemeze. Háttérénekesi lehetőséget ajánlottak neki, amelyet visszautasított, így kiváló hangi adottságai ellenére a könnyűzenei élet peremére került, nem kapott hozzá méltó munkát idehaza. Fellépni nem hívták, lemezt nem készíthetett, felvételeit nem játszották, külföldi fesztiválokra nem utazhatott. Németországi és magyarországi lokálokban énekelt, a budapesti Moulin Rouge vezető énekese volt, barátainak vokálozott. A 80-as években a Horváth Charlie-val énekelt  „Száguldás, Porsche, szerelem" című kislemezen kívül nem jelent meg saját lemeze. Több film zenéjét énekelte, dolgozott a Deák Big Banddel, Hofi Gézával, Gálvölgyi Jánossal. 1985-ben első díjat nyert a Slágerbarátság dalversenyen. Szakcsi Lakatos Bélával több rádiófelvételt is készített, de ezeket csak halála után adták ki. Másfél évtizednyi mellőzöttség után Rózsa István hanglemezkiadó és barátja, Horváth Charlie segítségével tért vissza 1996-ban a magyar könnyűzenei életbe, ahol Hamu és gyémánt albumával kiemelkedő sikert aratott. Innentől haláláig ontotta az albumokat, koncertezett, a közönség rajongott érte.

Cserháti Zsuzsa minden műfajban otthonosan mozgott, a táncdal, jazz-rock, soul-rock, jazz, swing, soul koronázatlan hazai királynője büszke volt gyökereire, kőbányai voltára. Az itt eltöltött időkről mindig kedves szavakkal, örömmel emlékezett. Tevékenységét számos szakmai díjjal ismerték el: EmeRTon-díj 1996-ban, Arany Zsiráf 1997-ben és 1998-ban, 1998-ban pedig megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét. 2003. július 23-án, 55 évesen hunyt el. A Kőbányai Önkormányzat 2003-ban posztumusz díszpolgári elismerést adományozott részére.

A kettős évfordulón az emléktábla avatáson túl - melyen Cserháti Zsuzsa fia is részt vett - Emlékestet is szervez díszpolgára tiszteletére a Kőbányai Önkormányzat. A Kőrösi Kulturális Központban tartandó rendezvényen Charlie és Veres Mónika is fellép.

Forrás: kobanya.hu

 

 

 

 

Tuesday, 21 November 2023 14:16
Published in Helytörténet
Written by
Read more...

Dr. Bodnár Attila főigazgató és Wittner Mária ’56-os szabadságharcos közösen leplezte le Tóth Ilona – az ’56-os megtorlások szimbolikus alakjának - mellszobrát. Az ünnepségre az intézet valamennyi dolgozója mellett meghívták az egészségügy vezetőket, politikusokat, döntéshozókat, együttműködő szervezeteket és üzleti partnereiket.

Dr. Bodnár Attila ismertette Tóth Ilona életrajzát, méltatta történelmi örökségét. Külön hangsúlyozta, hogy a medika koncepciós per áldozata lett, akit a rendszerváltás után rehabilitáltak, és ma a forradalom ártatlan mártírjaként tiszteljük.

Beszédet mondott Wittner Mária 1956-os szabadságharcos, megemlékezve Tóth Ilonáról, akivel együtt raboskodott. Wittner Mária 1970-ben az utolsó forradalmárok között szabadult. Parlamenti képviselőként a rendszerváltás utáni tevékenységével hozzájárult ahhoz, hogy ma Magyarország független ország legyen.

Tóth Ilona kőből faragott mellszobra Kontur András szobrászművész alkotása.

Dr. Bodnár Attila főigazgató megköszönte a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet valamennyi munkatársának elkötelezett és áldozatos munkáját a járvány kezelésében, tolmácsolva az Operatív Törzs elismerő szavait.

A főigazgató külön méltatta a kormány legújabb egészségügyi intézkedéseit. Az ünnepség zárásaként a vendégek közös gyertyagyújtással emlékeztek meg a járványban elhunytakról a kórház kertjében felállított emlékműnél. Az ünnepség résztvevői - tekintettel a járványügyi helyzetre - az eljárásrendnek megfelelően a biztonsági előírásokat betartották.

Forrás és képek: Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet

Monday, 26 October 2020 09:57
Published in Helytörténet
Written by
Read more...

Hatások Kőbánya vízrajzának változásában - Szilágyi András vetítettképes helytörténeti előadása várja az érdeklődőket 2018. október 25-én, csütörtökön 17 órakor a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ dísztermében.

A cím ne ijesszen el senkit! Ennél érdekesebb és időszerűbb, közérdeklődésre számítható téma kevés van. (Gondoljunk csak a nagyobb esőzésekkor beálló ideiglenes „úttesti tavaink”-ra, vagy a Mázsa téri benzinkút melletti vízgyülemre!) Fiatal és rendkívül tehetséges előadónk a kerület vízrajzában beálló változások okait és következményeit mutatja be.

Az előadáson való részvétel ingyenes!

Helyszín: Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ, 1105 Budapest, Szent László tér 7-14.

Monday, 01 October 2018 13:26
Published in Helytörténet
Written by
Read more...

Új székhely épül a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény számára a Füzér utca 32. szám alatt. Az intézmény amellett, hogy méltó helye lesz Kőbánya emlékeinek, közösségi térként is szolgál majd. A beruházás alapkövének elhelyezésére 2018. augusztus 14-én került sor, D. Kovács Róbert polgármester, Radványi Gábor alpolgármester, valamint Győrffy László, a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ igazgatója közreműködésével.

Az Újhegyi sétány komplex megújítása mellett a Helytörténeti közösségi tér kialakítása a másik legnagyobb TÉR_KÖZ projekt, amely szintén a Fővárosi Önkormányzat támogatásával valósul meg.

A beruházás jelentős részét, 306 millió forintot, a Kőbányai Önkormányzat biztosítja, a beruházás összes költsége 320 millió forint.

Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatala pályázatot hirdetett a főváros közösségi tereinek fejlesztésére. Erre nyújtott be pályázatot a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat, mely eredményeként 14 millió forint támogatást nyert el, ezáltal a „Helytörténeti közösségi tér kialakítása a kőbányai Füzér u. 32-ben" c. projekt a Budapest Főváros Önkormányzata Fővárosi Városrehabilitációs Keret támogatásával valósul meg.

 

Balról jobbra: Győrffy László a Kőrösi Kulturális központ ügyvezetője, D. Kovács Róbert polgármester, Radványi Gábor alpolgármester
Forrás: D. Kovács Róbert polgármester Facebook oldala

A közbeszerzést még 2016-ban írta ki az önkormányzat. Hosszú egyeztetési folyamatot követően idén tavasszal kezdődtek meg a munkálatok az erősen leromlott műszaki állapotú épületben.

A Füzér utca 32 sz. alatt lévő műemlék jellegű háztömb a pincétől a padlásig, kívül és belül egyaránt felújításra kerül. Az elmúlt években az épület üresen állt, de azt megelőzően sok mindent átélhetett. A kivitelező többször találta magát szemben nem várt eseményekkel, építészeti „megoldásokkal”.

Az épületben korábban zeneiskola működött, így az tereivel, belső elrendezésével kifejezetten alkalmas egyrészt a gyűjtemény méltó bemutatására, másrészt tágas, kellemes méretű belső kertjével a közösségi funkciók széleskörű kiszolgálására is lehetőséget ad.

Korábban óvodaként is funkcionált: ebből a korszakból megmaradtak – az akkori kornak megfelelő – betonmederben kialakított homokozók.

A felújítás közben két alkalommal is találtak a II. világháborús bombát. Egyáltalán nem kizárt, hogy a felújítás folyamán még hasonló „kincsekre lelünk”. Volt néhány olyan tartófal, amelynek teljesen hiányzott az alapja. Néhány belső oszlop megépítéséhez elődeinknek nem állt rendelkezésre kötőanyag, így aztán a homok „tartotta össze”, illetve pont nem tartotta össze azt. A pince boltíves teteje néhány helyen beszakadt a bontás során, mert nem tartotta szinte semmi. Ezeknek a problémáknak a gyors és szakszerű megoldása kellett ahhoz, hogy augusztus 14-én sor kerülhessen az ünnepélyes alapkő letételére és a felújítás a bontás után eljusson az építési fázisba. A falban lévő közművezetékek már elhelyezésre kerültek, az aljzatbetonozás kész, a kiállító tereket elválasztó közfalak állnak.

A későbbiekben a belső udvar is szép, rendezett zöld területté alakul át. A pincében raktárak, műhelyek és a gépészeti tér kerül kialakításra. A vízvezetékek és szennyvízhálózat, az elektromos hálózat, a hűtő és fűtő rendszer egyaránt modern technológiával készül.

A vendégtérben, a funkciónak megfelelően, új válaszfalakkal öt kiállítótér és egy nagy multifunkcionális tér, valamint ruhatár és kiszolgáló helyiségek kerülnek kialakításra. A mozgáskorlátozottak, valamint a babakocsival közlekedők részére a gyűjtemény és az udvar is egyaránt könnyen megközelíthető, azaz 100%-ban akadálymentes lesz.

A homlokzati részen a helyi építészeti védettség miatt a nyílászárók cseréje, és a bejárati kapuk felújítása az eredeti állapotnak megfelelően történik. Ugyanez vonatkozik az épület külső és belső burkolatára is. A korhű arculatnak megfelelően felújított épület kiváló otthont biztosít Kőbánya méltán nevezetes örökségeinek.

A munkálatok 2018. májusban kezdődtek és valószínűleg még ebben az évben befejeződnek. A beruházás egyik legfontosabb hozadéka az, hogy az eddig méltatlan körülmények között elhelyezett helytörténeti gyűjtemény is végre megfelelő körülmények közé kerülhet.

A cikk végén videót tekinthet meg az alapkő letételéről.

A "Helytörténeti közösségi tér kialakítása a kőbányai Füzér u. 32-ben" c. projekt a Budapest Főváros Önkormányzata Fővárosi Városrehabilitációs Keret támogatásával valósul meg.

Forrás: Pro-Koord, Kőbányai Önkormányzat

Thursday, 16 August 2018 10:27
Published in Helytörténet
Written by
Read more...

A Kulturális Örökség Napjai alkalmából több száz olyan épület nyitja meg kapuit az érdeklődők előtt, amely máskor nem, részlegesen, időlegesen vagy csak a társadalom egyes rétegei számára látogatható. 2018. szeptember 15-én az alábbi kőbányai helyszínekre látogathatunk el:

Kőbányai víztároló medence

Az idén 150 éves Fővárosi Vízművek szeptember 15-én 9.00 és 16. óra között ismét megnyitja legrégebbi, a társasággal csaknem egyidős, mai is üzemelő létesítménye, a Kőbányai víztároló medence kapuit.
Az intézményes vízellátás alapjait 1868-ban fektették le Pesten: a mai Kossuth téren állt az első szivattyúház, az ellennyomó víztároló medencét pedig Kőbányán létesítették. A londoni születésű William Lindley kultúrmérnök irányításával az Első Pesti Vízmű részeként épült meg a kétszer 11 500 köbméter tárolótérfogatú víztároló a városon kívüli dombon 1869 és 1871 között. A hazai téglából, olasz kőművesek közreműködésével épült kétemeletnyi magas építményt 1970-ben négy darab 5000 köbméteres medencével tovább bővítették. A létesítmény építészeti megoldásai lenyűgözőek és tekintélyparancsolóak, így az építményt sokkal inkább gondolnánk székesegyháznak, mint vízellátó létesítménynek. A mai napig kifogástalanul üzemelő hatalmas csarnokok oszlopaikkal, téglaboltozatos födémükkel háromhajós templom hatását keltik. A létesítményeknek helyet adó terület pedig ősfáival, növényritkaságaival hívja fel magára a figyelmet.
Kollégáink folyamatos szakmai vezetésének köszönhetően a látogatók nemcsak a medence történetébe, hanem a főváros vízellátásának kulisszatitkaiba is bepillantást nyerhetnek. A vízellátás legrégibb, ma is működő, építészetileg is káprázatos létesítménye a X. kerület, Ihász utca 29. szám alatt található.


Kép forrása: oroksegnapok.hu

Figyelem!: 

A létesítménybe vezető lépcső áteresztő képessége miatt a bejutás csak szakaszosan lehetséges. Kérjük, olvassák el és szíveskedjenek betartani látogatási szabályzatunkat, mely honlapunkon érhető el: www.vizmuvek.hu

Cím: 1105 Budapest, Ihász utca 29. 

Ajánlott tömegközlekedéssel (az Örs Vezér tere és Kőbánya-Kispest felől a 85-ös, Kőbánya Alsó Vasútállomás felől a 185-ös busszal, míg a Puskás Ferenc Stadiontól a 95-ös, a Kápolna tértől a 217-es busszal közelíthető meg) érkezni, mert a parkolás a környéken nehézkes.

 

Rákoskeresztúri Új Köztemető Nemzeti Gyászpark

Rákoskeresztúri Új Köztemető Nemzeti Gyászparkban "Akiket feledésre ítéltek" címmel indulnak séták a megadott időpontokban. A séta időtartama 1,5 óra, mely során bemutatják a temető 298-as 300-as és 301-es parcelláinak történeti hátterét, és néhány itt nyugvó mártír személyes sorsán keresztül áttekintést kaphatunk az 1945 és 1959 közötti időszak Magyarországáról.

Séta indulási ideje

2018.09.15., szombat - 10:00
2018.09.15., szombat - 14:00

Találkozó helyszíne: 

1108 Budapest, Kozma utca 8-10. Látogatóközpont

A séta előzetes regisztrációhoz kötött! Maximális létszám: 50 fő/séta. Regisztráció: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. ; további információ: 1/896 3874.


Kép forrása: oroksegnapok.hu

Önkormányzati szervezésű séták:

A kőbányai Polgármesteri Hivatal felújított épületének bemutatása

A programsorozat remek lehetőség arra, hogy szakemberek meg- és bemutassák azt, hogy milyen folyamatok szükségesek az örökség megőrzéséhez, megújításához, illetve milyen szándékok, gondolatok hoznak létre egy-egy új épületet, a jövő örökségét.

Az idén gyönyörűen felújított épület eredeti átadásakor az első olyan építmény volt, mely az egyesített fővárosban elöljárósági hivatal céljára épült. Mintaadó előzményeinek a megyeházákat tekinthetjük. Megrendelői, tervezői és kivitelezői ezt az épületet is ideálnak szánták, rajta mutatták meg, funkcionálisan milyennek kell majd lenniük a máshol, a többi kerületben a későbbiekben felépítendő elöljárósági épületeknek. Az épület bejárása során számos olyan helyre is bejutnak a látogatók ahová máskor nem. A ház történetét látványos tablókon mutatjuk be. Vendégeinknek - az újonnan kialakított átriumban - Kőbányához köthető zenei csemegékkel kedveskedünk.

A Kőbányai Polgármesteri Hivatal a felhívás nyomán 2018. szeptember 15-én 10:00 és 16:00 között  ismét kinyitja kapuit, hogy munkatársaink „idegenvezetésével” az érdeklődőknek megmutassuk az eredeti állapotoknak megfelelően átépített, felújított hivatali épületet. A csoportok fél óránként indulnak. előzetes regisztráció nem szükséges a részvételhez.

Helyszín: 1102 Budapest, Kőbánya Szent László tér 29.

Kérjük, figyeljék a www.kobanya.hu-t és a közösségi médiát, ahol hamarosan tájékoztatást adunk a végleges zenei programról!

Kép forrása: kobanya.hu


Séta a kőbányai pincerendszerben

A pincerendszer: XVII. századtól intenzív kőbányászat folyt, amit a gyarapodó Pest város építőanyag igénye csak növelt az évszázadok során. A kezdetleges módszerekkel, kissé szervezetlenül végzett kitermelés a múlt század végére veszélyessé tették a bányászatot, ezért 1890-ben rendeletben tiltották meg a további munkát. A hegybe vájt üregek és pincék azonban megmaradtak és alapot szolgáltak az idetelepülő borászat és a sörfőzés számára. A hatalmas pincerendszer teljes hossza elérheti a 33 km-t is, hisz még ma is vannak feltérképezetlen részei. A látogatóknak a Kőbányai pincerendszer egy részének megtekintésére valamint a földalatti Dreher-kápolna és a fölötte lévő Hild-villa megtekintésére van módja.

Időpont: 2018. szeptember 15-én 10:00 és 14:00 óra között

Helyszín: 1105 Budapest, Kőbánya Bánya utca 35.

A csoportok félóránként indulnak.

A pincerendszerben az átlagos hőmérséklet 10-15 °C, ezért kérünk minden részvevőt, hogy meleg ruhában és zárt cipőben jöjjenek a látogatásra!

A pincerendszer megtekintése ingyenes. A pincelátogatáson bármely érdeklődő az üresen maradt helyek függvényében részt vehet, azonban az előzetesen regisztrálók elkerülik a felesleges várakozást.

A regisztráció érdekében kérem kattintson a linkre és válasszon az időpontok közül:
http://www.kvzrt.hu/?page_id=545


Kép forrása: kobanya.hu

 

A Conti-kápolna bemutatása

A Conti kápolna Kőbánya egyik legszebb és legrégibb műemléke. Az olasz származású Conti Antal Lipót kőfaragómester és felesége, Drenker Krisztina építette 1739-1740-ben annak emlékére, hogy családjuk az akkor tomboló pestisjárványtól megmenekült. A kápolna barokk stílusú, egy homlokzati toronnyal, négyszögletes kősisakkal, a toronysisakon az apostoli kereszttel. Ez alkalommal, idegenvezető segítségével ismerheti meg a kápolna történetét, fedezheti fel látható és rejtett szépségeit.

Időpont: 2018. szeptember 15-én 10:00 és 14:00 óra között 

Helyszín: 1103 Budapest, Kőbánya Kápolna tér

A csoportok félóránként indulnak.


Kép forrása: korosi.org

 

A Szent László plébániatemplom bemutatása toronymászással

Kőbánya talán legismertebb műemléke. Színes, mázas cserepei már messziről csalogatják az érdeklődőt. 1894 és 1899 között épült Lechner Ödön tervei alapján, eklektikus-szecessziós stílusban. A tervező a franciaországi korai román és gótika stílusjegyeit ötvözte reneszánsz, barokk, perzsa és magyar népi elemekkel, mesterien egységessé formálva az épületet. A háromhajós, kereszthajós, bazilikás felépítésű templom főhomlokzatán egy hatszög alaprajzú torony ugrik előre, amely most látogatható, megmászható. A templom rejtett szépségeit most vezető segítségével fedezheti fel. A toronymászás közben érdemes a harangok történetét bemutató vetítettképes rövid előadást is meghallgatni.

Időpont: 2018. szeptember 15-én 10:00 és 13:00 óra között

Helyszín: 1102 Budapest, Kőbánya Szent László tér 25.

A csoportok félóránként indulnak.

További információ: www.oroksegnapok.hu


Forrás: kobanya.hu, korosi.org, oroksegnapok.hu

Tuesday, 14 August 2018 21:40
Published in Helytörténet
Written by
Read more...

Májusban kerül megrendezésre az ismeretbővítő, játékos kőbányai helytörténeti vetélkedő a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Nonprofit Kft. szervezésében. A vetélkedő célja: a kerület múltjának, jelenének élményszerű feldolgozása a Kőbányán élő, és a városrészhez kötődő időskorúak bevonásával. A helytörténeti vetélkedő fővédnöke: Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere.

A résztvevők köre: kőbányai klubok, körök, civil szervezetek, lakóközösségek 4 fős csapatai.
A csapatok összeállítása: minden csapatban résztvevő lehet max. 4 fő nyugdíjas

Jelentkezési lapot a Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Nonprofit Kft. információs pultjánál (1105 Budapest, Szent László tér 7–14., telefon: 06 (1) 260 9959 ) lehet kérni. A jelentkezési lapokat a Helytörténeti Gyűjteménybe kérjük leadni (1102 Budapest, Halom u.37/b) vagy a Kőrösi Kulturális Központ információjába.

Jelentkezési határidő: 2018. április 20.
A verseny időpontja: 2018. május 9. szerda 10 óra
Találkozási pont: Polgármesteri Hivatal mögött, a Plébánia előtt.

Az esemény Facebook oldala EZEN a linken érhető el.

További információ: A rendezvénnyel kapcsolatos, esetlegesen felmerülő kérdéseikkel Verbai Lajoshoz, a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjéhez forduljanak (telefon: 06-1-261-55-69).

Sunday, 15 April 2018 17:34
Published in Helytörténet
Written by
Read more...

Verbai Lajos, a Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény vezetője minden érdeklődőt szeretettel vár a "Hölgy utca ürömei" című vetítettképes előadásra. A részvétel ingyenes. További részletekért kattintson a plakátra!

Időpont: 2018. április 26., csütörtök 17:00 óra
Helyszín: Kőrösi Csoma Sándor Kőbányai Kulturális Központ, 1105 Budapest, Szent László tér 7-14.

Sunday, 01 April 2018 10:32
Published in Helytörténet
Written by
Read more...

Víz Világnapja a 150 éves boltívek között

Március 22-én emlékeznek meg világszerte a Víz Világnapjáról. Ezen alkalomból a Fővárosi Vízművek a fővárosi ivóvízellátó rendszer egyik leglátványosabb létesítményének, a Kőbányai víztároló medencének a kapuit nyitja meg a látogatók előtt március 25-én, szombaton 10.00 és 16.00 óra között. A látogatók önállóan barangolhatnak a létesítményben, de a vízművek munkatársai természetesen akkor is az érdekelődők rendelkezésére állnak, ha valaki akár a budapesti vízellátásról, akár magáról a létesítményről szeretne tájékoztatást kapni. A programot a vízművek fegyveres biztonsági őreinek és a város alatt húzódó 5000 kilométernyi vízhálózatot üzemeltető szakembereinek bemutatója egészíti ki és teszi valódi hétvégi családi kikapcsolódási lehetőséggé. A látogatók a víztárolót regisztráció nélkül látogathatják.

Helyszín: X. kerület, Ihász utca 29.
Időpont:
2017. március 25., szombat 10.00 és 16.00 óra között

Megközelítés:

A létesítmény megközelítése tömegközlekedéssel ajánlott, mert a parkolás a környéken nehézkes. Az Örs Vezér tere és Kőbánya-Kispest felől a 85-ös, Kőbánya Alsó Vasútállomás felől a 185-ös busszal, míg a Puskás Ferenc Stadiontól a 95-ös, a Kápolna tértől a 217-es busszal érhető el.

Története:

A medence 1869–71 között épült az első pesti vízmű részeként. Az intézményes vízellátás 1868-ban kezdődött Pesten. A mai Kossuth téren állt az első szivattyúház, az ellennyomó víztároló medencét pedig a kőbányai Ihász utcában létesítették. A medencét a városon kívüli dombon, Kőbányán, kétszer 11 500 m³ tárolótérfogattal építették. Bár Pest-Buda-Óbuda egyesülésével a főváros csak 5 év múlva jött létre, és a vízmű is csak Pestet szolgálta ki, mégis teljes joggal számíthatjuk innen a Fővárosi Vízművek fennállását.

Az olasz mesteremberek által hazai téglából épített és a mai napig kifogástalanul üzemelő hatalmas csarnokok oszlopaikkal, téglaboltozatos födémükkel háromhajós templom hatását keltik. Kétemeletnyi magas építészeti mű, melyet 1970-ben további négy, 5000 m3-es medencével bővítettek. A patinás épület nyugalmat áraszt és szökőkútszerű levegőztetőinek köszönhetően egzotikus benyomást kelt a látogatókban. A vízellátás legrégebbi, még ma is működő, káprázatos létesítménye az Ihász utca 29. szám alatt található. A medencének helyet adó terület pedig ősfáival, növényritkaságaival arborétum benyomását kelti.

További felvételek megtekintéséért kattintson a képre!

Forrás: Fővárosi Vízművek

Tuesday, 21 February 2017 09:52
Published in Helytörténet
Written by
Read more...

Édua Infomédia

Top Desktop version