A következőkben Dr. Niklai Zoltán ügyvéd ad tájékoztatást azokról a tudnivalókról, amelyek kiskorú gyermek tartásával és a tartásdíjjal kapcsolatosak. A sokakat érintő témát igyekszik közérthető módon megfogalmazni annak ellenére, hogy a jogi szaknyelvnek egyértelműnek és félreérthetetlennek kell lennie (ami sajnos az átlagember számára gyakran nem érthető). Az írás - természetesen - nem kimerítő, mert nem lehet az, a legfontosabb momentumokat foglalja magába. Ha esetleg valakinek további kérdése lenne a témával kapcsolatban, akkor az forduljon Dr. Niklai Zoltán ügyvédhez a cikk alatti elérhetőségeken. 

 A kiskorú gyermek tartásáról

Az Új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-én lépett hatályba. Az új törvény a családi jogviszonyok területén több változást vezetett be. Az alkalmazandó új jogszabályokat az addigi külön családjogi törvény helyett az új törvénykönyv 4. részében (4. könyvében) helyezték el.

A gyermektartásdíjjal kapcsolatban – figyelemmel a jogszabályok változására is – az alábbiakat érdemes tudni:

Abban az esetben is, ha a gyermek szülei külön élnek, mindkét szülőnek gondoskodnia kell a gyermekről: az a szülő, akivel a gyermek együtt él, őt természetben tartja el, a különélő szülő a tartást pénzben szolgáltatja. Ezt nevezzük tartásdíjnak.
A tartásdíj összegéről, fizetésének módjáról a szülők megállapodhatnak, megegyezés hiányában a bírósághoz fordulhatnak, aki a kérdésben dönt.
A bírósági eljárásban a jogosultnak nem kell bizonyítania, hogy a kiskorú gyermek a tartásra rászorul, mert a tartásra való rászorulást a törvény vélelmezi!

Fontos, hogy a tartásdíjat a kérelem benyújtásától számított 6 hónapra visszamenőlegesen lehet kérni.

A tartásdíj összegének megállapítása során a bíróság minden lényeges körülményt figyelembe vesz. Ilyenek például a szülők jövedelme és vagyoni helyzetük, a gyermek indokolt szükségletei, a (bármelyik) szülő háztartásában eltartott más gyermekek pl. saját, mostoha vagy nevelt gyermek, a gyermek esetleges saját jövedelme, a gyermekre fordított plusz költségek pl. tartós betegség, hosszan tartó kezelés, vagy esetleg sport, kulturális tevékenység folytatására tekintettel, illetve a gyermek személyére tekintettel az állam részéről nyújtott támogatások például családi pótlék, nevelési támogatások, stb..

A különélő szülőnek mindig kell tartásdíjat fizetnie, vagyis arra nem hivatkozhat, hogy nem rendelkezik jövedelemmel, nincs megtakarítása, vagy hogy akkor ő maga sem tudna megélni. Felelős szülőként ugyanis kötelessége munkát vállalni, jövedelmet szerezni, mert a törvény szerint kiskorú gyermeke tartását saját tartásának rovására is teljesíteni kell!

Az új törvényben lényeges változás, hogy az eddigi százalékos meghatározás helyett a tartásdíj összegét a bíróság most már határozott összegben (fix összeg/hó) határozza meg. Ez az összeg általában a kötelezett személy átlagos havi jövedelmének 15-25%- a között van.
A 15-25%- ig terjedő sávon belüli összeget egyéb, fentiekben is megjelölt körülmények határozzák meg azzal, hogy a bíróság rendszerint a per megindítását megelőző egy évi összes jövedelmet veszi figyelembe.

Új lehetőség a jogosult részére, hogy a hatályos törvénykönyv alapján a kötelezett munkáltatója köteles a jogosult közvetlen kérésére tájékoztatást adni a kötelezett munkabérének és egyéb juttatásainak összegéről.

Amennyiben a bíróság a jogosult kérésére döntést hoz a gyermektartásdíj összegéről és fizetésének módjáról, fontos tudni, hogy a bírósági ítélet e tekintetben előzetesen végrehajtható, ami azt jelenti, hogy amennyiben a kötelezett fellebbezést nyújt be az ítélet ellen, a fellebbezéssel a fizetési kötelezettségét nem tudja elhalasztani, ugyanis a fellebbezés elbírálásáig is jár a tartásdíj.

Amennyiben a meghozott jogerős ítélet alapján sem fizet önként a kötelezett, vele szemben külön eljárást, úgynevezett végrehajtási eljárás lehet indítani, melynek során a kötelezett jövedelmének 50%-a végrehajtás alá vonható.

Ha a végrehajtás sem vezetett eredményre, a jogosult kérheti a tartásdíj állam általi megelőlegezését. De ez az összeg sajnos nem a bíróság által megítélt tartásdíj teljes összege, hanem általában kevesebb, ugyanis a megelőlegezett gyermektartásdíj összege nem haladhatja meg gyermekenként az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át.

Abban az esetben, ha a tartásra kötelezett nem fizet, a jogosultnak lehetősége van a rendőrségen tett feljelentéssel büntetőeljárást kezdeményezni tartás elmulasztásának vétsége miatt.

Dr. Niklai Zoltán ügyvéd
1098 Budapest Lobogó u. 5.
Tel: 06-70-7700-510