Tudom, első ránézésre nem túl megnyerő, de érdemes bizalmat szavazni neki. Legjobb társa egy unalmas csirkének vagy pirítósnak. Pikáns, fűszeres, csípős, mégis gyümölcsös és édes. Persze, aki szereti az efajta kavalkádot annak ajánlom. Egy sós palacsinta tésztában is el tudom képzelni, de akár egy pitával is.
Amikor megpillantottam a mangót, nagyon nagy fentartással tettem a kosaramba, mivel a legutóbbi élmény vele elég tragikusra, majd a végén tragikomikusra sikerült. Allergiás lettem rá... A tünetek 5 perc alatt törtek rá a testemre a legnagyobb pánikkal megfűszerezve. A szememmel homályosan láttam, égett a bőröm, Angelina Jolie-sra feldagadt a szám. Nem láttam kívülről magamat, de volt egy elképzelésem a torzult testemről. Gyorsan irány az ügyelet, ahol a felkészült és rendkívül kedves ügyeletes orvos mindezt hisztirohamnak diagnosztizálta és elküldött egy pszichológushoz.. Legalább az asszisztens komolyan vette megpróbáltatásaimat és szakszerűen ellátott, csillapítva az allergiás reakcióimat. Szerencsére a kedves barátaim a szorult helyzetben is mókásra vették a hangulatot, és megörökítették csodás ajkaimat, nehogy ne legyen emlékem az esetről. Szóval bíztam benne, ez egy egyszeri eset volt, és bátorságot véve leemeltem a mangót a polcról és hazaindultam vele. Már eltelt pár óra az elfogyasztása óta és még ÉLEK! Azt hiszem kibékülhetünk egymással, és igyekszem újra és újra bizalmat szavazni neki.
