Kőbányai Közösségi Hírlap

A+ A A-

Térítésmentes meningococcus elleni védőoltás több kerületi iskolában

Rate this item
(1 Vote)

Dr. Haintz Andrea tisztifőorvos asszony hívta fel figyelmünket arra, hogy 2013. január és február hónapban lehetőség nyílik a Budapest Főváros Kormányhivatala Budapest X. Kerületi Népegészségügyi Intézetének illetékességi területén térítésmentes, önkéntes meningococcus elleni védőoltás igénylésére.

Meningococcus

A védőoltásokat az intézmény gyermek- illetve iskola-egészségügyi szolgálatának munkatársai végzik.

A kerületben két általános iskolában: Szent László Általános Iskola, Széchenyi István Általános Iskola ill. a Szent László Gimnáziumban folyik az oltások szervezése. Az intézményvezetők és a szülők részletes felvilágosítást kaptak a Népegészségügyi Intézettől.

Fontos tudnivalók a betegségről  és annak megelőzéséről:

Meningococcus (N. meningitidis) okozta megbetegedés

A kórokozó és előfordulása

A Neisseria meningitidis (röviden meningococcus) egy gennykeltő baktérium. 13 fő típusa ismert.

Magyarországon a meningococcus baktérium B és C típusa okoz megbetegedéseket. Az elmúlt négy évtized adatai alapján  évente 20-100 megbetegedés fordul elő, és általában a B típus túlsúlya (80 % körüli) figyelhető meg.

Bár a meningococcus fertőzés Magyarországon a ritka megbetegedések közé tartozik, a kialakuló  súlyos tünetek, a magas halálozási arány teszi jelentőssé, és az, hogy védőoltással mindezek veszélye jelentősen csökkenthető.

A járványügyi helyzet változása

A betegség előfordulása szezonális jellegű, a téli, kora tavaszi hónapokban a legmagasabb. Emiatt a megbetegedések számának változását nem az éves adatok alapján, hanem egy-egy téli szezonra vonatkozóan vizsgáljuk (július 1-től a következő év június 30-ig).

A 2010-2011-es téli szezonban a betegség járványügyi helyzete megváltozott: a C típus lett domináns. Ez együtt járt a megbetegedések számának emelkedésével.

Budapesten és Pest megyében a 2009-2010-es szezonban 9 megbetegedés fordult elő, az ismert szerotípusú meningococcus törzsek 66 %-a B csoportú volt, és minden beteg meggyógyult. A következő szezonban (2010-2011) viszont már 26 megbetegedés történt, 68 %-ban C csoportú volt. Sajnos 3 esetben halálos kimenetelű volt a fertőzés.

A 2011-2012-es szezonban 33 megbetegedés történt, 56 %-a C szerocsoportú volt. Hat beteg halt meg.

A fertőzés terjedése

A meningococcus baktérium gyakran kimutatható az egészséges emberek orrüregének és garatjának nyálkahártyáján. A tünetmentes hordozás igen gyakori (5–50%) különösen a fiatalok körében, ennek ellenére betegség csak ritkán alakul ki.A baktérium kizárólag az embert betegíti meg, emberről-emberre terjed, cseppfertőzéssel (pl.: köhögés, csók, közös evőeszköz). Mivel a baktérium csak pár percig él a testen kívül, így ez betegség nem olyan könnyen terjed, mint pl. az influenza vagy a nátha, nem vihető át étellel, itallal vagy uszoda vizével. Szoros kontaktus szükséges a fertőzés átadásához, ennek megfelelően a nyálkacseppek direkt átadása (csókolózás), vagy gyakori, ismételt kontaktus (zsúfolt együtt lakás, együtt alvás) az előfeltétele.

A baktérium az orr vagy a torok nyálkahártyáján keresztül bekerül a keringésbe, majd az agyhártyákhoz jut el, ahol gyulladást okoz.

A téli hónapokban előforduló különböző légúti fertőzések károsítják a légutak nyálkahártyáját, ezzel utat nyitnak a meningococcus baktérium számára.

A zárt közösségek (óvoda, iskola, kollégiumok, diszkó, szórakozóhelyek) kedvező feltételei a járványos terjedésnek. Emiatt kisgyermekek és kamaszok között fordul elő leggyakrabban a betegség. A dohányosok kockázata is nagyobb, mivel a dohányzás károsítja a nyálkahártyákat, így a kórokozó könnyebben lép be a szervezetbe. Emellett a fizikai kimerülés; az alultápláltság; illetve az immunrendszer gyengülésével járó krónikus betegségek mind hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.

A megbetegedettek a fertőzést legtöbbször tünetmentes hordozótól kapják el, aki nem is tud baktérium-hordozó állapotáról, csak kevesen fertőződnek egy beteggel történt kontaktust követően.

A fertőződés után a tünetek - lappangási idő - átlagosan 3-4 nap múlva jelennek meg, de ez akár 2-10 nap is lehet.

A betegség tünetei

A bakteriális fertőzés okozhatja az agyburok gennyes gyulladását (agyhártyagyulladás), valamint vérmérgezést (szepszist), esetenként a kettőt egyszerre.

Az agyhártyagyulladás tünetei kezdetben általában nem jellegzetesek, gyakran lázzal, levertséggel, fejfájással kezdődik, ami hasonló az influenza tüneteihez, így a megfázásos, influenzás időszakban igen nehéz idejekorán felismerni. A jellegzetes tünetek, az erős fejfájás, a hányás és a tarkómerevség, zavart viselkedés, aluszékonyság később jelentkeznek.

A súlyos állapot többnyire igen gyorsan, órák - esetenként 1-2 nap - alatt alakul ki, és azonnali orvosi ellátást igényel. Ha a betegség időben felismerésre kerül és a beteg gyorsan megfelelő kezelést kap, jó esély van a teljes gyógyulásra, bár a maradványtünetek nem ritkák.

A vérmérgezésnél a véráramba került kórokozók nagy gyorsasággal szaporodni kezdenek és olyan mérgező anyagok termelődnek, melyek a hajszálerek elzáródásához vezetnek, fontos szervek és a bőr vérellátása romlik. Ennek következménye, hogy a vérnyomás csökken, a vizelet-elválasztás megszűnik, a bőrön és egyes belső szervekben bevérzések, majd elhalások keletkeznek, a keringés összeomlik. A betegség órák alatt kialakulhat és az agyhártyagyulladásnál jóval nagyobb arányban, igen gyorsan halálhoz vezethet.

Kezelés, szövődmények

Nagyon fontos az időben elkezdett kezelés, ezért a megbetegedés gyanújakor – még a kórházba szállítás előtt – antibiotikumot ad az ellátó orvos.

A hűvös végtagok, az aluszékonyság, a zavartság, a bevérzések megjelenése, szaporodása életveszélyes állapot jele. A betegnek haladéktalanul orvosi ellátásra van szüksége! Ha ügyelet vagy háziorvos nem érhető el, mentővel kórházba kell szállítani.

A betegség halálozása igen magas. Gyakran a gyógyulás sem tökéletes, súlyos maradványtünetek (agykárosodás, epilepszia, halláscsökkenés, bőrelhalás, amputáció) a betegségből gyógyultak jelentős részénél fennmaradnak.

Meningococcus-ban szenvedő beteg környezetében a fertőződés veszélye nagyobb. A vele szoros kapcsolatban lévők - a betegség diagnosztizálása után minél hamarabb - antibiotikumot kapnak, mely elpusztítja a torokban, orrban lévő baktériumokat.

Ezt ajánlott megtenni a beteggel egy háztartásban élők és a vele egy óvodai csoportba, iskolai osztályba járó gyermekek számára. A teendőkről a népegészségügyi szolgálat szakemberei gondoskodnak, a járványügyi vizsgálat alapján szükséges körben az antibiotikumot ingyenesen biztosítjuk a beteggel kapcsolatba került személyeknek.

A megelőzés biztos és hatékony módja egyedül a védőoltás, mely hosszú távra nyújt védettséget. Az oltóanyagok biztonságosak, élő kórokozót nem tartalmaznak.

A védőoltással kapcsolatos további információkkal, személyre szabott tanáccsal és felvilágosítással a házi gyermekorvos látja el a családokat.

Gerzson Sarolta önkormányzati képviselő

Last modified on Thursday, 17 January 2013 11:47

Hírek

Régi képek, emlékek

Már állnak a házak
Látkép
Lakótelep a világ végén
Elkészült a lakótelep
Épül a Mély tó
Építési terv
Építik a tavat
Épül a lakótelep
Dolgos kezek
Az iskola

Közösségi Hírek

Szúnyoggyérítés Kőbánya-Kertvárosban

Szúnyoggyérítés Kőbánya-Kertvárosban

A Kőbányai Önkormányzat tájékoztatja a lakosságot, hogy Kőbánya-Kertváros térségében földi...

Helytörténet

Budapesti hírek

Humor

Gazdaság és vállalkozás

Kék hírek

Esemény

Sport

Közösség

Édua Infomédia