A tavalyi évben mutatkozó drágulásról elmondható, hogy a hazai szinten 17%-os statisztikai bővülést elsősorban a főváros húzta fel. Ezzel párhuzamosan az ország keleti részén még mindig nem érték el a válság előtti szintet a lakásárak, ez alól csak néhány város – Gödöllő, Debrecen, Szeged, Kecskemét és Gyula - jelent kivételt.

Nem kell tartani a túlárazottságtól

Az utóbbi években mutatkozó lakáspiaci fellendülés kapcsán sokakban felmerülhet a kérdés, meddig tarthat még az áremelkedés, illetve nem jellemző-e az ágazatra a túlárazottság. Ennek vizsgálata azért fontos, mert ebben az esetben a túlzott mértékű hitelezés is felléphet. Mikor túlértékelt egy lakás? Erről akkor beszélhetünk, ha az ingatlan piaci ára meghaladja a tartós birtoklásából származó jövőbeli hasznok és költségek jelenértékét. Az ilyen helyzetben jelzáloghitelből történő lakásvásárlás esetén az árkorrekciók idején a jelentős mértékű hitel visszafizetése bizonytalanná válik, ami a bankokat is veszteséggel fenyegeti. Az MNB elemzései megnyugvásra adnak okot, ezek alapján jelenleg nem kell tartani ilyen helyzettől, amennyiben mégis előfordulna, a túlzott hitelezést hatékony eszközökkel tudja korlátozni.

Nem mindenhol lassult a drágulás

A piaci elemzők a tavalyi évben már az áremelkedés mérsékelt ütemét figyelték meg, amely az idei év első harmadában sem állt meg. A népszerűbb területekre továbbra is a jelentősebb bővülés, míg a kevésbé kedvelt településekre a stagnálás vagy csökkenés jellemző, amit nemcsak az árak változása, hanem a forgalom is tükröz. Budapest mindkét tekintetben kiemelkedik, a területi eltérések azonban az egyes városrészek között is észrevehetőek, nemcsak a régiók és a városok között.

Az átlagos ingatlanárak változása Budapest egyes kerületeiben a 2016-os évben

A drágulás tekintetében az élvonalban helyezkedik el a VIII., az I. és a X. kerület, ahol az év első öt hónapjában 21-24%- kal bővültek az átlagos négyzetméterenkénti árak. Ettől nem sokkal marad el a változás mértéke az V. és a XVII. kerületben, a III. és a XV. kerületben viszont mindössze 7-9%- os volt az áremelkedés az időszakban.

Kedvező áron eladók a X. kerületi lakások

A Budapesten eladó lakások átlagárai országos szinten kiugróak, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a lakáscélú befektetés reneszánszát éli, ezen kívül a külföldiek is egyre nagyobb arányban jelentek meg az elmúlt években. Az árnövekedési ütem ellenére nem feltétlenül azokon a területeken a legmagasabbak az átlagárak, ahol jelentős volt a drágulás. A belvárosi árszínvonal kiugró, az I. kerületben például a téglalakások megközelítik a 700 ezer Ft/m 2 átlagárat. Fővárosi viszonylatban középmezőnyben helyezkedik el a IX., XIII., XIV. kerület, ahol a téglalakások átlagosan 480 és 540 ezer Ft/m 2 , a panelépítésűek pedig 380 és 430 ezer Ft/m 2 átlagáron érhetőek el. A XXI. és a X. kerületben az átlagos négyzetméterárak a lakások szegmensében alacsonynak számítanak, a típustól függően 286 és 367 ezer F/m 2 közötti átlagáron találhatnak otthont az érdeklődők. A családi házak piacán is hasonló eltérések figyelhetők meg Budapest egyes részei között, ezek átlagos négyzetméterenkénti árai azonban alacsonyabbak, mint a lakásoké – ez elsősorban a nagyobb alapterületüknek, illetve az elhelyezkedésüknek köszönhető.

Átlagos ingatlanárak Budapest egyes kerületeiben (Ft/m 2 , 2017 májusi adatok alapján)

Forrás: Ingatlannet.hu