Noha Magyarországon az állatasszisztált gyógymód nem elterjedt, a Bajcsy Kórház Kőbányai Rehabilitációs Osztályán, a Gizellában már jó ideje sikeresen alkalmazzák a kutyákat a betegek gyógyulásának elősegítéséhez - számolt be a honlapján Dr. György István kőbányai országgyűlési képviselő.
Az írásból megtudhatjuk, hogy bár sokféle állat alkalmas terápiás célokra, a kutyás terápia kiemelkedő hatású. Ennek egyik oka a kutya szociális viselkedése, az ember iránti kötődése, kommunikációs képessége: az állatok közt egyedülálló érzelmi ráhangolódása szintén alkalmassá teszi a sérült felnőttekkel és gyermekekkel való munkára. Az is fontos szempont, hogy normális esetben nem agresszív, elfogadja az ember viselkedését és hatékonyan tanul az embertől. Dr. Bogár, és dr. Szandi, a két terapeuta, vagyis a golden retriever és a törpe tacskó óriási szeretettel és türelemmel járják a kórház minden olyan zeg-zugát, ahol az állatokat és a kutyákat szerető betegeknek szükségük van némi segítségre…
A Bajcsy Zsilinszky Kórház rehabilitációs osztályán Lippai főorvos és Kiss Judit pszichológus sokféle terápiát alkalmaznak, hogy például a stroke után lábadozó betegek ismét felvegyék a kapcsolatot a külvilággal, visszatérjen az életkedvük, elkezdjenek ismét élni. Egy szeretet-teljes kutyus megérintése, megszólítása, vagy éppen egy finom falat odanyújtása pedig nemegyszer olyan feladat, illetve kihívás, ami óriási energiákat mozgat meg az állapotuk okán lelkileg is meglehetősen sérült emberekben. A stroke után ráadásul sok embernek szinte az egész életét újra kell kezdeni: megtanulni járni, fogni, koordinálni és legfőképpen beszélni. A két kutyus viszont olyan élményeket kelt, amelyek akár néhány szó kimondásához vezetik az addig beszédképtelen pácienst, vagy az engedelmeskedni nem akaró izmok, ha lassan is, de ismét kísérletet tesznek egy, a normális életet élő embernek semmiségnek tűnő mozdulatra.
Az egyik páciens, Erzsébet öt hónapja van a Gizellában, szépen javul, de a bal keze még önálló életet „él”. A két ápolt és türelmes kutya bundájának érintése, simogatása számára is újabb inspirációt ad, nem is beszélve a jutalomfalat osztogatásról… A kis húsdarabokat meg kell fogni és irányított mozdulatokkal oda kell nyújtani a kutyusok szája közelébe – egyre nagyobb izommunkával, egyre hosszabb karmozdulatokkal. Erzsébet azt mondja, sokkal jobb hangulata van, amikor itt vannak a négylábúak. A 60 év körüli Pali és Laci sok éve kaptak stroke-ot, nehezen beszélnek, a mimikájuk sem a régi, de ahogy meglátják a két kutyát, szinte könnybe lábad a szemük a boldogságtól. A két kis szőrös „doktor” pedig megy fegyelmezetten: Bogár türelmesen végigvárva a lassú simogatásokat, Szandi pedig hol itt, hol ott tűnik fel a betegek között apró farkincáját motollaként pörgetve. Egy másik betegnek, Margónak három éve volt agyi történése, ám nemrég egy daganatot is le kellet győznie. Imádja a kutyákat, otthon, azaz nem a Gizellában, hanem a másik otthonában sok állatot tartanak a ház körül. Végül a kutyaterápiát kedvelő ápoltak sorában mindenképpen meg kell említeni Esztert, aki stroke miatt ugyan tolókocsiba kényszerült, de változatlan erőbedobással vezeti a gyömrői állatmenhelyet.
A Bajcsy rehabilitációs terápiáján résztvevő kutyusok és a betegek kapcsolatáról, no meg a sikerről persze könyvet is lehetne írni, de talán e néhány epizód is bemutatta az ember-kutya kapcsolat szokásosnál is magasabb dimenzióit.
Forrás: Dr. György István honlapja
