A hazai ingatlanpiacra az elmúlt években nemcsak a magyarok, hanem a külföldi befektetők is felfigyeltek – ők elsősorban a fővárosban eladó, jó helyen lévő ingatlanokra csaptak le. A használt lakások drágulása az elmúlt két évben némiképp háttérbe szorult, és az újlakás szektor, valamint az építőipar került a reflektorfénybe. Ez a tendencia valószínűleg 2019 végéig fennmarad.

Továbbra is élénk a lakásépítés

A válságot követő években jelentkező egyik probléma az építési kedv jelentős visszaesése volt. Alig készültek új ingatlanok, ami abból a szempontból érthető, hogy összességében pangott a lakáspiac. A szegmens a 2014-es fordulópont után fokozatosan kezdett talpra állni, de a jelenlegi dinamizmushoz a kormány ösztönző erejére is szükség volt.

Ennek köszönhetően 2016-ban közel kétszerese emelkedett a kiadott építési engedélyek száma az előző évhez képest. Ez a lendület 2017-ben is jelent volt, és további 8%-kal bővültek a számok. Idén egy leheletnyivel csökkent a lelkesedés, de ez január és május között mindössze 0,3%-os visszaesést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest.

Az engedélyek csak az érme egyik oldalát jelentik, a másikon ott van a kérdés, végül hány lakás készül el. Az átfutási idő miatt érthető, hogy 2016-ban az átadott lakások száma alulról súrolta a 10 ezret, tavaly viszont már meghaladta a 14 ezret – vagyis 44%-os volt a növekedés. Idén az építési engedélyek száma jó eséllyel enyhén visszaesik a kedvezményes áfa körüli bizonytalanság miatt, a kulcsrakész ingatlanok esetén pedig bővülés várható (a csúszások ellenére).

Nem minden esetben Buda a legdrágább

Budapest évek óta a figyelem középpontjában áll. A fellendülés kezdetén a városban drasztikus áremelkedés mutatkozott, napjainkban azonban ez a tendencia már nem érvényesül, mert a vidéki területek elkezdtek felzárkózni.

A budapesti ingatlanárak változása az egyes kerületekben 2018. január és május között

A fővárosnál fontos szempont, melyik kerületet vesszük górcső alá. Míg idén az I., II. és V. kerület visszafogottan – 2-5%-kal – drágult, addig az egyre népszerűbb IX., X., XIII. és XIV. kerületben 9-11%- kal emelkedtek az átlagos négyzetméterenkénti árak.

A családi házak átlagárai a főváros egyes kerületeiben (Ft/m 2 , 2018. májusi adatok alapján)

Az áremelkedés üteme mögött rejlő árszínvonal általában jobban izgatja a piaci szereplők fantáziáját. A pontosabb kép érdekében érdemes külön vizsgálni az ingatlantípusokat. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy a fővárosban meghirdetett családi házak esetén a legmagasabb átlagos Ft/m 2 árak a budai oldalon mutatkoznak – 787-873 ezer Ft/m 2 . Ez a pesti részhez képest – IX., X., XIV. kerület – akár háromszor drágább árakat jelent.

A lakások átlagárai a főváros egyes kerületeiben (Ft/m 2 , 2018. májusi adatok alapján)

Hasonló eltérések figyelhetők meg a kerületek között a lakások esetén, de itt 973 ezer Ft/m 2 -es átlagárral a pesti belváros vezeti a listát. Buda többi kerülete nem sokkal marad el az I. kerület árszintjétől, Pesten viszont több százezer forinttal alacsonyabb négyzetméterárakra számíthatunk.

A válság előtti szintet azért nem érjük el

A becslések szerint a júniusi forgalom a válságot követő évek viszonylatában kiemelkedő, de ehhez hozzátartozik, hogy még mindig elmarad a 2008-as éveket megelőző szinttől. Idén ez a negyedik hónap, amikor az adásvételek túlszárnyalják a tavalyi év azonos hónapjának szintjét, az első félév pedig mintegy 4%-kal haladta meg 2017. azonos időszakát.

Ehhez a képhez hozzátartozik az a tendencia, hogy a fővárosban visszafogottabbá vált a drágulás, és vidéken bővült a tranzakciószám. Ez részben annak tudható be, hogy Budapesten – különösen a belvárosban –, Pest megyében és az ország nyugati felében – vagyis ott, ahol az utóbbi években jelentős volt a drágulás – az árak elérték a megfizethető határ tetejét.

Forrás: ingatlannet.hu