Ez év áprilisában lépett hatályba a szabálysértésekről szóló törvény, amely értelmében a Kőbányai Önkormányzat köteles volt hatályon kívül helyezni a különböző rendeleteiben meghatározott szabálysértési rendelkezéseket. A törvény ugyanakkor felhatalmazást adott arra is, hogy a kerület rendeletben határozhassa meg a tiltott, közösségellenes magatartásokat.
A képviselő-testület - élve a felhatalmazással - júniusi ülésén fogadta el a lakosság nyugalmának biztosításáról, valamint a tiltott, közösségellenes magatartásokról szóló kerületi önkormányzati rendeletet, amely célja a kerület közterületei rendjének, a lakosság nyugalmának, az egészséges környezethez való jognak a biztosítása. A rendelet a közigazgatási bírság, illetve a helyszíni bírság kiszabásával, valamint a jogszabályban meghatározott esetekben az elkobzás alkalmazásával lehetővé teszi a tiltott, közösségellenesnek minősített magatartások visszaszorítását.
Az új rendelet alapvetően azokat az előírásokat foglalja össze, amelyek eddig különböző más kerületi jogszabályokban szétszórva voltak eddig megtalálhatóak. Ugyanakkor a rendeletben találunk új szabályokat is, amelyek - többek között - a köztisztaság védelme és a köztéri alkohol-fogyasztás témakörében tartalmaznak szigorítást, de a társasházakra vonatkozó előírások is megjelentek a jogszabályban. Az egységes rendelet megalkotásával a kerület polgárai egy joganyagban, könnyen eligazodva tudnak ismeretet szerezni a helyi szabályokról.
A rendelet augusztus 1-jén lép hatályba, a hátra lévő felkészülési idő alatt mindenki megismerkedhet az új jogszabályi keretekkel, és hozzáigazíthatja magatartását a rendelet szabályozásához. A hatályba lépés időpontjáig a Közterület-felügyelet kiemelt figyelmet fordít a leendő közösségellenes magatartásokkal kapcsolatos ismeretek terjesztésére, illetve a lakosság előzetes figyelmeztetések útján történő felkészítésére.
Íme a rendelet teljes terjedelmében:
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2012. (VI. 22.) önkormányzati rendelete a lakosság nyugalmának biztosításáról, valamint a tiltott, közösségellenes magatartásokról
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés e) pontjában, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (5) bekezdésében és a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 51. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1. §
1. Értelmező rendelkezések
E rendelet alkalmazásában
1. Játszótér: az a közterületen található külső tér, amelyet a játszótéri eszközök elhelyezésére (telepítésére), illetve azok használatára létesítettek, függetlenül attól, hogy a létesítés építésügyi hatósági engedély hatálya alá tartozik-e vagy sem.
2. Játszótéri eszköz: a játszótéren elhelyezett eszköz vagy építmény, ideértve annak szerkezeti elemeit is, amelyet a gyermekek játék céljára egyedül vagy csoportosan használnak, illetve azok az eszközök, parki berendezési tárgyak, melyek a játszótereket funkciójuk betöltésére alkalmassá teszik (pl. padok, szemetes edények, kutak, kerítés elemek stb.).
3. Közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészlet, valamint a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat.
4. Szeszes ital: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ker.) meghatározott szeszes ital.
5. Zöldterület: a kerület állandóan növényzettel fedett, más közigazgatási terület-felhasználási egységbe nem tartozó közterület.
6. Út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület vagy magánterület (közút, magánút).
7. Közút: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület.
8. Magánút: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közforgalom elől elzárt vagy közforgalom elől el nem zárt magánterület.
9. Úttest: az útnak a járművek közlekedésére szolgáló része.
10. Útburkolat: az úttestnek, a járdának, az út egyéb területének, illetve a kerékpárútnak az ideiglenes vagy végleges szilárd szerkezete az alappal és az ágyazattal együtt.
11. Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló – az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel vagy más látható módon elhatárolt – része.
2. Eljárási rendelkezések
2. §
(1) A tiltott, közösségellenes magatartással kapcsolatos hatósági eljárást átruházott hatáskörben a jegyző folytatja le.
(2) A tiltott, közösségellenes magatartással kapcsolatos hatósági eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A tiltott, közösségellenes magatartással kapcsolatos eljárásban a Ket. alkalmazásával elkobzott dolog tulajdonjoga Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzatra (a továbbiakban: Önkormányzat) száll.
(4) A tiltott, közösségellenes magatartással kapcsolatos eljárásban a Ket. alkalmazásával az elkobzást akkor is el lehet rendelni, ha a dolog nem a jogsértő tulajdona.
3. §
(1) A tiltott, közösségellenes magatartás miatt kiszabott helyszíni bírságot harminc napon belül kell megfizetni az Önkormányzat számlájára a jogsértő részére átadott készpénzátutalási megbízáson.
(2) A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén közigazgatási eljárás lefolytatásának van helye. A kiszabott közigazgatási bírságot a jogsértő a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül köteles az Önkormányzat számlájára megfizetni.
II. Fejezet
Az egyes tiltott, közösségellenes magatartások
3. Kőbánya címerének, nevének, a településrészek megnevezésének használata, valamint az utcák megjelölése
4. §
(1) Aki Kőbánya címerét engedély nélkül, az engedélytől eltérő módon, illetve az Önkormányzat jó hírnevét vagy a közösséget sértő módon használja, tiltott, közösségellenes magatartást követ el, és harmincezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás miatt a közterület-felügyelő harmincezer forint helyszíni bírságot szabhat ki.
(3) A Ket. alkalmazásával el kell kobozni azt a dolgot, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, illetve amely a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetése útján jött létre.
5. §
(1) Aki az 1. mellékletben meghatározott nevet engedély nélkül, az engedélytől eltérő módon, illetve az Önkormányzat jó hírnevét vagy a közösséget sértő módon használja, tiltott, közösségellenes magatartást követ el, és harmincezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás miatt a közterület-felügyelő harmincezer forint helyszíni bírságot szabhat ki.
(3) A Ket. alkalmazásával el kell kobozni azt a dolgot, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, illetve amely a tiltott, közösségellenes magatartás elkövetése útján jött létre.
6. §
(1) Aki utcanévtáblát, házszámtáblát vagy közcélú információhordozót jogosulatlanul
a) eltávolít,
b) kihelyez vagy
c) eltakar, illetve bármilyen módon a tájékoztató jellegét megszünteti,
tiltott, közösségellenes magatartást követ el, és tízezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Aki a házszámtábla kihelyezésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, tiltott, közösségellenes magatartást követ el, és tízezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás miatt a közterület-felügyelő tízezer forint helyszíni bírságot szabhat ki.
(4) A Ket. alkalmazásával el kell kobozni azt a dolgot, amelyet a (1) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak.
4. A közterület-használati szabályok megsértése
7. §
(1) Aki az Önkormányzat tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő közterületet az Önkormányzat Képviselő-testületének rendeletében meghatározott közterület-használati hozzájárulás nélkül, illetve a közterület-használati hozzájárulástól eltérő módon vagy mértékben használja, tiltott, közösségellenes magatartást követ el, és ötvenezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás miatt a közterület-felügyelő harmincezer forint helyszíni bírságot szabhat ki.
(3) A Ket. alkalmazásával el kell kobozni azt a dolgot, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak.
8. §
(1) Aki a tulajdonában vagy üzemeltetésében lévő üzemképtelen járművet a közterület-használatra vonatkozó jogszabályok megsértésével közterületen tárolja, tiltott, közösségellenes magatartást követ el, és húszezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás miatt a közterület-felügyelő húszezer forint helyszíni bírságot szabhat ki.
5. Kőbánya rendezettségének védelme
9. §
(1) Aki
a) nem gondoskodik az ingatlana előtti járda, az ingatlanához csatlakozó járda, valamint a járda és az úttest közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, gyomnövényektől, illetve gyomfáktól történő mentesítéséről és síkosság-mentesítéséről, a hó eltakarításáról,
b) az ingatlanán lévő felépítmény homlokzatát vagy az ingatlana kerítését nem tartja tisztán, nem gondoskodik az építménye falának, illetve az ingatlana kerítésének a tövéből kinövő gyomnövényektől, illetve gyomfáktól történő mentesítéséről,
c) nem gondoskodik a telekingatlan tisztán tartásáról és gyomnövényektől, illetve gyomfáktól történő mentesítéséről, az ingatlanon lévő hulladék elszállításáról,
d) nem gondoskodik a telekingatlanról a közterületre kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyeséséről,
tiltott, közösségellenes magatartást követ el, és ötvenezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában a terület akkor gondozott, ha
a) a talajtakaró növényzet magassága a húsz centimétert nem haladja meg,
b) a fás szárú növények, illetve bokrok két és fél méter magasság alatti része nem nyúlik az úttest, illetve a járda fölé, és
c) a fás szárú növény sarját eltávolították.
(3) Aki
a) az építési vagy bontási területet nem tartja tisztán,
b) a közterületre elhelyezett építési anyagot vagy a törmeléket legkésőbb a kirakástól számított 8 órán belül nem szállítja vagy szállíttatja el,
c) a közterületen zöldhulladékot, sót, sós homokot vagy azokkal szennyezett havat helyez el,
d) hirdetményt, plakátot vagy falragaszt nem a kijelölt helyen, illetve a kijelölt helyen jogosulatlanul helyez el,
e) kirakatot, cégtáblát, reklámtáblát vagy egyéb reklámfelületet nem tart tisztán,
f) felszólításra nem gondoskodik az illegális falragaszok, a közízlést sértő vagy a városképet rontó festések eltávolításáról, amennyiben az azokat elhelyező vagy akinek az érdekében a kihelyezés történt, nem ismert,
g) nem gondoskodik a szórólapok, röplapok utcai terjesztői tevékenysége nyomán keletkezett hulladék összetakarításáról,
h) a szelektív hulladékgyűjtő tárolóedényt jogosulatlanul áthelyezi, illetve azt nem a rendeltetésének megfelelően használja, különösen ha a tárolóedénybe ott el nem helyezhető hulladékot helyez el,
i) a hulladékgyűjtés céljára közterületre kihelyezett tárolóedénybe háztartási hulladékot helyez el,
j) a városrészre meghirdetett lomtalanítás időpontját megelőzően több mint 24 órával helyezi el a feleslegessé vált tárgyakat, ingóságokat (lomokat), illetve úgy helyezi el azokat, hogy azzal akadályozza a gyalogos vagy a járműforgalmat,
tiltott, közösségellenes magatartást követ el, és ötvenezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(4) Az (1) és a (3) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forint helyszíni bírságot szabhat ki.
10. §
A 9. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott tiltott, közösségellenes magatartást elkövető jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevét és az elkövetett szabályszegés megnevezését az Önkormányzat harminc napra a honlapján közzéteszi.
6. A zöldterület védelme
11. §
(1) A zöldterületet a rendeltetésének megfelelő célra és módon, állaga sérelme nélkül szabad használni.
(2) Járművel csak a zöldterület erre a célra kijelölt részén szabad közlekedni.
(3) A zöldterületre gépi meghajtású vagy azzal vontatott járművel behajtani, illetve beállni tilos.
(4) Szökőkútban és tóban fürdeni vagy bármilyen módon azok vízébe lépni tilos.
(5) A közterületen elhelyezett vízvételező helyet a rendeltetésétől eltérően használni tilos.
(6) Aki az (1)-(5) bekezdésben meghatározott tilalmat megszegi, tiltott, közösségellenes magatartást követ el, és tízezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(7) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás miatt a közterület-felügyelő tízezer forint helyszíni bírságot szabhat ki.
12. §
(1) Aki a zöldterületen a rendeltetésszerű használatot akadályozó tárgyat helyez el, tiltott, közösségellenes magatartást követ el, és tízezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás miatt a közterület-felügyelő tízezer forint helyszíni bírságot szabhat ki.
13. §
(1) Aki a fás szárú növények védelméről szóló jogszabály hatálya alá tartozó fás szárú növény telepítésére, fenntartására, illetve kezelésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, illetve a fás szárú növények védelméről szóló jogszabály hatálya alá tartozó fás szárú növényt jogellenesen kivág vagy megcsonkít, tiltott, közösségellenes magatartást követ el, és huszonötezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás miatt a közterület-felügyelő huszonötezer forint helyszíni bírságot szabhat ki.
(3) A Ket. alkalmazásával el kell kobozni azt a dolgot, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak.
7. A szeszesital- és bódítószer-fogyasztás tilalma
14. §
(1) Tilos szeszes ital közterületen történő fogyasztása, illetve felbontott csomagolásban való birtoklása a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalmat nem kell alkalmazni
a) az érvényes közterület-használati hozzájárulással rendelkező, szeszes ital árusítására jogosult vendéglátó egység területére, annak teraszára, illetve a kitelepülésre nyitvatartási időben,
b) a szeszes italt is forgalmazó alkalmi rendezvények területére a rendezvény ideje alatt.
(3) Aki az (1) bekezdésében foglalt tilalmat megszegi, tiltott, közösségellenes magatartást követ el, és tízezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás miatt a közterület-felügyelő tízezer forint helyszíni bírságot szabhat ki.
(5) A Ket. alkalmazásával el kell kobozni azt a dolgot, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak.
15. §
(1) A szeszes italt is forgalmazó, illetve a közterületi terasszal vagy kitelepüléssel nem rendelkező üzlet üzemeltetője, az üzemeltető távollétében az alkalmazottja köteles gondoskodni arról, hogy nyitvatartási időben az üzlet bármely bejáratától számított tíz méteren belül közterületen szeszes italt ne fogyasszanak.
(2) Aki az (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, tiltott, közösségellenes magatartást követ el, és ötvenezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forint helyszíni bírságot szabhat ki.
16. §
(1) Tilos a nem emberi fogyasztás céljára készült, kóros bódulat előidézésére alkalmas bódítószernek közterületen a szervezetbe történő bevitele vagy fogyasztása.
(2) Aki az (1) bekezdésében foglalt tilalmat megszegi, tiltott, közösségellenes magatartást követ el, és ötvenezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forint helyszíni bírságot szabhat ki.
(4) A Ket. alkalmazásával el kell kobozni azt a dolgot, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak.
8. A játszóterek használata
17. §
(1) A játszóterek használati rendjét a 2. melléklet határozza meg.
(2) Aki
a) a játszótérre szeszes italt visz be,
b) a játszótéri eszközt nem a rendeltetésének megfelelően használja,
c) a játszótéri eszközt úgy használja, hogy azzal másokat, mások testi épségét veszélyezteti,
d) a játszótérre – a vakvezető, illetve a mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével – kutyát vagy más állatot bevisz vagy beenged,
tiltott, közösségellenes magatartást követ el, és húszezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(3) Az (2) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás miatt a közterület-felügyelő húszezer forint helyszíni bírságot szabhat ki.
9. Az állattartás
18. §
(1) Gazdasági haszonállat csak az Önkormányzat Képviselő-testületének rendeletében meghatározott övezetben, az állattartási védőtávolságok betartásával tartható.
(2) Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az állat a többlakásos ingatlan közös használatú területeit ne szennyezze. Ennek bekövetkezése esetén a szennyeződés megszüntetéséről az állattartó haladéktalanul köteles gondoskodni.
(3) Állatot tilos úgy etetni, hogy az a más lakásához tartozó vagy az épület közös használatra szolgáló területét szennyezze.
(4) Tilos közterületen, közös használatú helyiségben, többlakásos lakóépüle erkélyén, loggiáján, teraszán vagy udvaron idegen, illetve gazdátlan állatot etetni.
19. §
(1) Tilos állatot tartani többlakásos, valamint a több nem lakás céljára szolgáló helyiséget magában foglaló épület erkélyén, loggiáján, teraszán, folyosóján, valamint közös használatú helyiségében.
(2) Bekerítetlen ingatlanon ebet szabadon tartani tilos. Az állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb a tartási helyét, illetve az ingatlan határait ne hagyhassa el. A bekerített ingatlanon szabadon tartott eb esetén az ingatlan kerítésének alkalmasnak kell lennie az eb kiharapásának és kijutásának megakadályozására.
20. §
(1) Közterületen, többlakásos lakóház közös használatú területein az ebet a fajtájára való megkülönböztetés nélkül pórázzal kell vezetni, továbbá a harminc centiméter marmagasságot és harminc kilogramm testtömeget meghaladó, illetve magasságtól és súlytól függetlenül a veszélyes ebfajtát, valamint az embert mart ebet a harapás lehetőségét megakadályozó szájkosárral is el kell látni. E rendelkezést nem kell alkalmazni az Önkormányzat által kijelölt kutyafuttató területén, valamint az Önkormányzat által kijelölt és táblával megjelölt területen.
(2) Kutyaiskolát csak engedéllyel lehet működtetni.
21. §
(1) Aki a 18-20. § rendelkezéseit megszegi, tiltott, közösségellenes magatartást követ el, és tízezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) A 18. § (4) bekezdésében, valamint a 20. § (1) bekezdésében meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás miatt a közterület-felügyelő tízezer forint helyszíni bírságot szabhat ki.
10. Az üzletek éjszakai nyitva tartásának rendje
22. §
(1) A Ker. 6. melléklet 1. pont 1.2. alpontjában meghatározott kávéital, alkoholmentes- és szeszes ital, továbbá az 1. pont 1.3. alpontjában meghatározott csomagolt kávé, dobozos, illetve palackozott alkoholmentes- és szeszes ital termékköröket is forgalmazó üzletek – a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 22.00 órától 6.00 óráig nem tarthatnak nyitva.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozás nem vonatkozik a szeszes italt is forgalmazó üzletre, ha a szeszes ital árusítását 22.00 óra és 6.00 óra között szünetelteti, és erről a jegyző felé írásbeli nyilatkozatot tesz. Az üzemeltető ebben az esetben a vásárlókat tájékoztatni köteles a szeszes ital éjszakai forgalmazásának szüneteltetéséről. A tájékoztatást az üzlet bejáratánál és az üzletben, a vásárlók által jól látható helyen és jól olvasható felirattal kell elhelyezni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozást nem kell alkalmazni
a) a vendéglátó üzletben,
b) a szálláshelyen,
c) a bevásárlóközpontban,
d) az üzemanyagtöltő állomáson, valamint
e) a kulturális létesítményben.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozást nem kell alkalmazni december 31-én és január 1-jén.
23. §
(1) Vendéglátó üzlet zárt helyiségében zeneszolgáltatás, illetve műsoros előadás 22.00 óra és 6.00 óra között csak zárt nyílászárók mellett nyújtható.
(2) Vendéglátó üzlet kerthelyiségében, előkertjében, illetve nyitott teraszán zeneszolgáltatás, illetve műsoros előadás 22.00 óra és 6.00 óra között nem nyújtható.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott korlátozás a lakodalmi rendezvényre nem alkalmazható.
24. §
(1) Aki a 22. § (1) vagy (2) bekezdésében, illetve a 23. § (1) vagy (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét megszegi, tiltott, közösségellenes magatartást követ el, és ötvenezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás miatt a közterület-felügyelő huszonötezer forint helyszíni bírságot szabhat ki.
11. A közterületen történő szolgáltatásnyújtás tilalma
25. §
(1) Tilos a közterületen másoknak zaklató módon szolgáltatást nyújtani.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában másoknak zaklató módon nyújt szolgáltatást, aki a járókelőnek, gépjárművezetőnek, illetve a nyilvános helyen lévőnek hozzájárulása nélkül végez szolgáltatást.
(3) Aki az (1) bekezdésben meghatározott tilalmat megszegi, tiltott, közösségellenes magatartást követ el, és húszezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás miatt a közterület-felügyelő húszezer forint helyszíni bírságot szabhat ki.
(5) A Ket. alkalmazásával el kell kobozni azt a dolgot, amelyet az (1) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak.
12. A közösségi együttélés szabályainak megszegése
26. §
Aki többlakásos ingatlanban
a) a közös használatban lévő területet, épületrészt úgy használja, hogy azzal a lakóközösség által elfogadott szervezeti és működési szabályzatban vagy házirendben rögzített előírásokat megszegi,
b) a közös használatban lévő területen, épületrészen – ha a lakóközösség által elfogadott szervezeti és működési szabályzat vagy házirend eltérően nem rendelkezik – dohányzik, alkoholt fogyaszt, vagy ott egyedül vagy mással indokolatlanul és másokat zavaró módon, huzamosabb ideig tartózkodik,
c) a külön tulajdonában vagy jogcímétől függetlenül használatában álló ingatlanban általa vagy a megbízásából végzett építési, szerelési, felújítási munkálatok során keletkezett, a közös használatra szolgáló területre, épületrészre került szennyeződést vagy hulladékot a munkálatok befejezését vagy a munkálatok tizenöt napot meghaladó szüneteltetése esetén a szüneteltetés megkezdését követő ésszerű, de legfeljebb nyolc napos határidőn belül nem távolítja vagy távolíttatja el,
d) a külön tulajdonában vagy jogcímétől függtelenül használatában álló ingatlanban az egy háztartásban szokásos mennyiséget meghaladó mennyiségű hulladékot halmoz fel,
tiltott, közösségellenes magatartást követ el, és tízezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
27. §
(1) Aki épületből közterületre, közforgalom céljára megnyitott magánterületre vagy a többlakásos épület más részére folyadékot, szennyeződést vagy tárgyat kiönt, kijuttat vagy kidob, tiltott, közösségellenes magatartást követ el, és húszezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás miatt a közterület-felügyelő húszezer forint helyszíni bírságot szabhat ki.
13. A közutak használata és a burkolatbontás
28. §
(1) Aki
a) a közutat nem közlekedési célból, a kezelő hozzájárulása nélkül veszi igénybe,
b) munkakezdési hozzájárulás nélkül – az azonnali intézkedést igénylő hibaelhárítás kivételével – burkolatbontással járó tevékenységet folytat,
c) az útburkolatot ideiglenesen vagy a megjelölt határidőn belül véglegesen nem vagy nem megfelelően állítja helyre,
d) a közutat érintő munkavégzés során az anyag tárolására, illetve elszállítására vonatkozó előírásokat nem tartja be,
e) a közlekedés biztonságát veszélyeztetve nem gondoskodik az útpálya vagy a járda elszennyeződésének megakadályozásáról,
f) a munkák befejezése után – az annak időtartamára ideiglenesen kihelyezett – közúti jelzéseket nem távolítja el, illetve a megsérült forgalomtechnikai létesítményeket eredeti állapotukba nem állítja helyre,
g) az utak, illetve járdák felbontása esetén az Önkormányzat Képviselő-testületének rendeletében meghatározott helyreállítási kötelezettségének nem tesz eleget,
tiltott, közösségellenes magatartást követ el, és ötvenezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tiltott, közösségellenes magatartás miatt a közterület-felügyelő ötvenezer forint helyszíni bírságot szabhat ki.
III. Fejezet
A lakosság nyugalmának biztosítása
14. Játékterem üzemeltetése
29. §
(1) Nem üzemeltethető II. kategóriába tartozó játékterem ifjúsági, gyermekoktatási- vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, illetve egészségügyi intézmény kétszáz méteres körzetében.
(2) Nem üzemeltethető kártyaterem, I. kategóriába tartozó játékterem és II. kategóriába tartozó játékterem
a) közterületen álló pavilon jellegű építményben,
b) a Sibrik Miklós út, Mádi utca, Tavas utca és Gyömrői út által határolt területen,
c) a Korponai utca, Kolozsvári utca és Kőrösi Csoma Sándor út által határolt területen,
d) a Liget téren,
e) a Kozma utcában, valamint
f) a Sírkert úton.
30. §
(1) A játékterem létesítéséhez történő hozzájárulás legfeljebb egy évre adható, és a 29. §-ban meghatározott korlátozásokkal többször meghosszabbítható.
(2) A hozzájárulás megadására és meghosszabbítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a játékterem működése a lakosság nyugalmát nem zavarja.
15. A közterületen történő dohányzás
31. §
(1) A nevelési, oktatási, szociális, egészségügyi, sport és kulturális intézmények, közhivatalok és azok telephelyei, továbbá az egyházi épületek öt méteres közterületi körzete nemdohányzó közterület. A nemdohányzó közterületen dohányozni tilos.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott dohányzási korlátozás tetten ért megszegőjét a közterület-felügyelő a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. § (5) bekezdése szerinti helyszíni bírsággal sújthatja.
IV. Fejezet
Záró rendelkezések
32. §
Ez a rendelet 2012. augusztus 1-jén lép hatályba.
33. §
(1) Hatályát veszti a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat közterületeinek rendjével és a lakosság nyugalmának biztosításával kapcsolatos helyi szabályokról szóló 22/2011. (VI. 20.) rendelete.
(2) Ez a § 2012. augusztus 2-án hatályát veszti.
Kovács Róbert polgármester Dr. Szabó Krisztián jegyző
1. melléklet a 26/2012. (VI. 22.) önkormányzati rendelethez
A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat engedélyével használható nevek
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat engedélyével használható az alábbi felsorolásban meghatározott név, valamint annak toldalékolt alakja:
1. Felsőrákos,
2. Gyárdűlő,
3. Kőbánya,
4. Kőbánya-Kertváros,
5. Kúttó,
6. Laposdűlő,
7. Ligettelek,
8. Népliget,
9. Óhegy,
10. Téglagyárdűlő,
11. Újhegy.
2. melléklet a 26/2012. (VI. 22.) önkormányzati rendelethez
A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat által üzemeltetett játszóterek használati rendje
1. A játszótér használói maguk felelnek a szabályok megtartásáért.
2. A játszóteret, a játszótéri eszközöket, bútorokat, berendezéseket, felszerelési tárgyakat rendeltetésszerűen kell használni úgy, hogy a használat másokat, mások testi épségét ne veszélyeztesse.
3. A játszótéri eszközöket, berendezéseket, növényzetet rongálók anyagi felelősséggel tartoznak az okozott kárért.
4. A játszótérre kutyát – a vakvezető, illetve a mozgáskorlátozottakat segítő kutya kivételével – vagy más állatot beengedni vagy bevinni tilos.
5. A szemetet a játszótéren elhelyezett szemétgyűjtőbe kell elhelyezni a játszótér rendjének és tisztaságának megőrzése érdekében.
6. A játszótérre üvegnek vagy sérülést, balesetet okozó tárgynak a bevitele a gyermekek testi épségének megóvása érdekében tilos.
7. A játszótérre szeszes italt bevinni tilos.
8. A játszótéren és annak öt méteres körzetében dohányozni, szeszes italt, bódító szert fogyasztani tilos.
9. A gyermekek csak az életkoruknak megfelelő játékokat használhatják.
