A Fidesz Kőbányai Szervezete Kovács Róbert alpolgármester kezdeményezésére adománygyűjtést hirdetett. Ezt a felhívást a napokban olvashatták a kerületi portálokon. A felhívás hírére azonnal megindult a pénz- és természetbeni juttatások összegyűjtése. Mindenki megmozdult és mindenkiben megmozdult az aggodalom, a részvét és a tenni akarás. Kisebb-nagyobb csomagokkal, pénzösszegekkel érkeztek civilek, képviselők, intézmények dolgozói. Megható volt, hogy idős, nehéz helyzetben élő nyugdíjasok, kevés pénzüket ajánlották fel a még náluk is sokkal nehezebb helyzetbe került családok számára.

Szombaton és hétfőn több teherautóval szállítottuk Felsőzsolcára az összegyűjtött ruhákat, tartós élelmiszereket, tisztító- és fertőtlenítőszereket, takarókat stb. A befolyt pénzből 4000 liter ásványvizet tudtunk vásárolni.

Katt a képre a nagyobb méretért!

A helyszínen járva minden elképzelésünket felülmúló látvány fogadott. A médiák által közvetített képek nem tudják visszaadni a valóság fájdalmát. Torokszorító látvány, kísértetiesen néptelen utcák, romok, törmelék, sár. Némán jártuk a néptelen utcákat. Felsőzsolcán száznál is több ház vált teljesen lakhatatlanná, több, mint kétszáz ház úgy megrongálódott, hogy hónapokig, talán egy évig is eltarthat a helyreállításuk. Síró, megtört, kétségbeesett emberek szinte mindenütt. Némelyikük elhárítja a közeledést, sokukból pedig ömlik a panasz, a szó erejébe kapaszkodva kimondani a kimondhatatlant. Az anyagi veszteségen túl az embereket ért pszichés trauma feldolgozása legalább annyi segítséget igényel, mint a tárgyi károk helyreállítása. Mindenki bajban van. Otthonok, életek mentek tönkre.

Mindannyiunknak tanulnunk kell ilyenkor: nagynak hitt problémáink összezsugorodnak, nem a saját bajunk a legfontosabb már, hanem azok az életek, amelyek órákon, perceken múltak.

A segíteni akaró emberekben olyan érzelmi tartalékok mozdultak meg, amik „normális” esetben rejtve vannak. Az egész ország aggódik, segít.