Az elmúlt napok eseményei arra indítottak, hogy nyíltan beszéljünk Kőbánya lakosságával az önkormányzat tulajdonában lévő lakásállományról, a bérlakásaink állapotáról. Mára kerületünk folyamatosan romló lakásállománya mellett évente 700 millió forint összegű veszteséget kénytelen elkönyvelni a 2400 lakása miatt. Vannak családok, akik milliós vagy több milliós tartozást halmoztak fel. Hogyan volt ez lehetséges? Kérdezik sokan, joggal. Bérlőink számos esetben nem, vagy csak elmaradással fizetnek. Az előző évtizedben viszont a Vagyonkezelőnek nem volt egységes és következetes gyakorlata a tartósan nem fizetőkkel szemben. A Vagyonkezelő ma már egységes elvek mentén jár el és a második hónapban írásban szólítja fel a bérlőt, ha nem fizeti a lakbért. Ha ez nem hoz eredményt, jelzi, hogy milyen lépés következik, vagyis a harmadik hónapban felmondja a bérleti szerződést. Ettől kezdve már jogcím nélküli lakónak számítanak a nem fizetők, ami magával hozza a bérleti díj kétszeresét jelentő használati díj kivetését is. Ezután indítják el a pert, így a bérlőknek nem halmozódik fel három-négy hónapnál nagyobb tartozása, sőt a 2-3 havi lakbér- és rezsi tartozás még kezelhető a szociális ellátás keretében. A másik ok a hatalmas összegű tartozások összegyűlésében, hogy voltak, akik esetleg a lakbért fizették, de a távfűtést nem. Volt olyan esztendő, hogy 100 milliós összeget inkasszáltak, emeltek le az önkormányzat számlájáról a távfűtést nem fizető bérlőink helyett. Ma már ez sem lehetséges.
Kevesen tudják, hogy a bérlőink által befizetett lakbér nem kis részét (30-40%-át) a társasházak közös költségére kell tovább utalnunk. Vagyis a lakbér nagy része a társasház közös költsége és felújítási alapjának költsége. Sokszor a szociális lakbért fizető bérlő alig fizet többet, mint egy tulajdonos. Ha a bérlő nem fizeti a lakbért, akkor a Vagyonkezelő nemcsak a lakbérhez nem jut hozzá, de mivel minden esetben jogkövető módon kell eljárjon, neki ki kell fizetni a bérlőnk helyett ezeket a közös költségeket. Gyakran a társasházak közös költségét nagyobb részben csak a lakásainkat üzemeltető Vagyonkezelő fizeti be rendszeresen, a többi tulajdonos nem.
A jelenlegi rendszerrel mindenki elégedetlen. A bérbeadó önkormányzatnak növekvő veszteséget jelent a bárlakások üzemeltetése. A Vagyonkezelőnek a szűkös bevételekből az életveszély elhárításán kívül alig marad módja érdemi felújítások elvégzésére, ezért a lakásgazdálkodást kevés sikerélmény kíséri. Ráadásul helyzetéből adódóan a veszteségeket csökkenteni kívánó önkormányzat és a korszerűtlen, rossz állapotú lakásokban élő, elégedetlen bérlők között őrlődik, mert a bérlőink úgy érzik, hogy a ottfelejtették őket a 20. század közepének komfort fokozatán. Elégedetlen a bérlakás igénylő, aki nem képes a piaci lakbért (albérleti díjat) kifizetni, ám szívesen vállalná az ennek harmadát vagy negyedét jelentő önkormányzati lakbér megfizetését. Az igénylőknek évekig kell várnia, teljes bizonytalanságban, hogy bérleti jogot kaphasson. És ha ez a rengeteg igénylő közül valainek a csodával határos módon sikerül is, öröme csak addig tart, míg beköltözik, mert másnap már bérlőnkké válva, beáll az elégedetlenek sorába.
Kőbánya 2010-ben megválasztott új vezetésének ezzel a dermesztő múlttal kellett szembesülni és dönteni: vagy elkezdünk ténylegesen is gazdálkodni a bérlakásainkkal, vagy megvárjuk, míg a lakásaink - állapotuk további pusztulása mellett - lassan felzabálják a kerület költségvetését. Nem könnyű felelősséggel vállalni emberileg nehéz és fájdalmas döntéseket, melyek eredményét lehet, hogy csak gyermekeink fogják élvezni. De az örökölt helyzetből csak szigorú, következetes, éveken át logikailag egymásra épülő intézkedések sorozatával lehet kimászni.
Amiket tudatosítanunk kell:
1. A lakhatás annak ellenére, hogy alapfeltétele az emberi életünknek, pénzbe kerül, amit valakinek ki kell fizetni. Ahogy a boltban sem sértődhetünk meg, ha fizetés nélkül nem kapunk kenyeret.
2. Az önkormányzat szigorú jogszabályok alapján, a helyi közösség vagyonát kezeli, el kell számolni feléjük. Ezért nem bánhat vele úgy, mint a sajátjával. Jogtalan előnyhöz senkit nem juttathat. Nem tekinthet el egyetlen esetben sem a lakhatás költségeinek megfizetésétől.
3. Aki önkormányzati bérlakásban lakik az a kerület vagyonában lakik. Fizetővendég. Fizető, is vendég is. Jogokkal és kötelezettségekkel, vagyis elvárható tőle, hogy fizessen és képes legyen a lakóközösségbe beilleszkedni.
Eddigi intézkedéseink közé tartozik a lakásrendelet szigorítása, melynek eredményeként csak azok kaphatnak bérleti jogot, akiknek bejelentett, tartós munkaviszonyuk van. Csak határozott idejű bérleti jogviszonyt létesítünk. Felmondjuk azok bérleti jogviszonyát, akik renitens módon viselkednek és megkeserítik az ottlakók életét. Azokkal, akik tartósan nem fizetnek és nagy tartozást halmoznak fel anélkül, hogy együttműködnének a Bárkával (családsegítő központ), az önkormányzattal és a Vagyonkezelővel, nem kötünk új bérleti szerződést, ahogy jogerős bírósági ítélet után sem. Akiket jogerős bírósági ítélet után a végrehajtó lakoltat ki, 10 évig nem adhatnak be lakáskérelmet. Ezzel párhuzamosan kérünk mindenkit, hogy fizetési problémák esetén minél hamarabb keresse fel a Bárka, illetve az önkormányzat szociális szakembereit, hogy jogosultság esetén időben tudjunk segítséget nyújtani.
Weeber Tibor alpolgármester
