Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója tette közzé Facebook oldalán, hogy jelenleg is zajlanak az építkezések a Budapest - Hatvan vasútvonalon és a Kormány döntése alapján folytatódik a munka a budapesti bevezető szakaszokon - így a vonatok sűrűbben járhatnak Budapest legforgalmasabb elővárosi vasúti korridorján.
A hatvani és újszászi vasútvonal kapacitásának bővítéséhez, a Hatvan felé jelenleg is zajló építkezések során megújuló vasútvonal teljes potenciáljának kihasználásához további fejlesztések szükségesek a legszűkebb keresztmetszetet jelentő belső budapesti szakaszon - ezen munkák megindításáról döntött most a Kormány. A Kőbánya felső – Rákos - Rákosliget közötti vonalszakaszt naponta 42 ezer ingázó használja, a vonatok csúcsidőszakban zsúfoltak, a menetrend további sűrítése azonban a pálya kapacitásának korlátai miatt már nem lehetséges, ezért szükséges ez a fejlesztés, mely Budapest X. (Kőbánya) és XVII. kerülete (Rákosmente), illetve Ecser, Pécel, Gödöllő, Isaszeg, Aszód, Hatvan, Ecser, Maglód, Gyömrő, Sülysáp térségének jelent megbízhatóbb vasúti közlekedést és új kapcsolatokat.
A megújuló hatvani vasútvonalon zajlik az építkezés, a fotó: Budapest Fejlesztési Központ
A cél az, hogy a Keleti pályaudvartól Pécelig és Gyömrőig 15 perces járatsűrűség legyen biztosítható a MÁV Start S60-as és S80-as vonatai számára a Budapest-Hatvan és Budapest-Újszász vonalon. Ehhez azonban jelentős kapacitásbővítés szükséges: a meglévő kettő mellé egy harmadik vágányt kell építeni a Keleti pályaudvar és Rákosliget között, ez teszi majd lehetővé az elővárosi vonatok sűrítését a zsúfolt budapesti szakaszokon, és ez a feltétele annak, hogy az elővárosokból több vonat tudjon indulni a főváros felé. Ezáltal válik teljessé a Hatvantól Budapestig már megindult felújítás. Ennek a harmadik vágánynak a kiépítése a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső állomás között jövőre kezdődik, a kivitelezési szerződést a NIF már megkötötte. A Budapest Fejlesztési Központot pedig a Kormány pénteki döntésével a hiányzó szakasz meglévő vágányainak felújítása mellett a harmadik vágány előkészítésével és tervezésével bízta meg Kőbánya felső állomás és Rákosliget között.
A hatvani vasútvonal fejlesztése jelenleg is zajlik, a vonal teljes körű rekonstrukciója és az állomások megújítása Budapest Rákos és Hatvan között 2019 óta folyik a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő beruházásában. A vonalon szükséges további előkészítési feladatokat - melyek a vonali fejlesztések hasznainak teljes körű kiaknázásához is szükségesek - a Kormány döntése szerint a Budapest Fejlesztési Központban a NIF-fel együttműködésben végezzük majd, Fürjes Balázs államtitkár felügyelete mellett.
A tervek szerint a hatvani és újszászi elővárosi vonatok (mai számaikon: S60, S80, Z60, Z80) megállási rendje is változik majd:
- Kőbánya felső állomás áthelyezését tervezik az Élessarokhoz, kapcsolatot teremtve az ott közlekedő buszokkal és villamosokkal.
- Új megálló épül a Hungária körútnál, melynek terveit a Közlekedési Múzeum építészeti tervpályázat eredményeként megkötött tervezési szerződés keretében készítteti el a BFK. Az új megállóban a hatvani és újszászi-szolnoki vonalról érkező elővárosi vonatok (S60, Z60, S80, Z80) kapnak új átszállási kapcsolatot az 1-es villamosra - az új megállót a forgalmi modellezéseink szerint akár 10 ezer utas is használhatja majd naponta, tehát forgalma Zuglóéhoz lesz mérhető. Az új megálló a vonatok jelentős része számára kiváltja a rákosi megállást majd.
- Új budapesti megállók épülnek a XVII. kerületben, a térségben élők régóta hiányolt kötöttpályás kiszolgálására: Akadémiaújtelep néven a hatvani vonalon (már épül) és Madárdomb, illetve Strázsahegy néven az újszászi vonalon (tervezésük most kezdődik, Strázsahegy megvalósíthatóságát és indokoltságát a tervezés során még vizsgálni fogják).
- A vonal mentén új P+R és B+R parkolók épülnek.
Új megálló épül a Hungária körútnál, fotó: Diller Scofidio + Renfro / Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum
A tervezett vasútfejlesztés a 80a és a 120a, vagyis a Budapest-Hatvan, és a Budapest-Szolnok-Újszász vasútvonalakat érinti, melyek együttesen Budapest legforgalmasabb elővárosi vasúti folyosóját adják. Elhelyezkedésükből adódóan a kelet-magyarországi és a dunántúli országrészek felé is vasúti kapcsolatot jelentenek, fejlesztésük nem csak az ingázók, de a Miskolc irányába tartó távolsági forgalom számára is fontos. A vonal elővárosi forgalmában - Budapesten belül és az agglomeráció felől is - az utasszám akár meg is duplázható a fenti fejlesztési program teljes körű megvalósításával.
Hogy ez miért fontos? Ma Budapesten 10-ből 6 ember tömegközlekedik, míg az agglomerációból ingázók körében mindössze 10-ből 3-an teszik ezt. Stratégiai célkitűzés változtatni ezen, hisz a központi régió közúti torlódásai többszázmilliárd forint gazdasági kárt okoznak a dugóban feleslegesen eltöltött idő révén. Az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése egyszerre szolgálja az agglomerációban élőket, Budapest népes külső kerületeit (ez esetben például a XVII. kerületet, Rákosmentét) és a beáramló autóforgalom mérséklése révén a belső kerületekben élőket is. Ma csúcsidőben Budapest útjain minden harmadik autó az agglomerációból érkezett és minden második autóval megtett kilométert ezek az autók teszik meg. Budapest közlekedési gondjainak megoldásához tehát regionális szemléletben kell gondolkodni.
Zajlanak az építkezések a Budapest - Hatvan vasútvonalon, ábra: Budapest Fejlesztési Központ
Forrás: Vitézy Dávid Facebook oldala
