Kérdőíves felmérést indít a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) a kelet-pesti vasútvonalak fejlesztése kapcsán. Összetett, nagy területet érintő fejlesztésről van szó, éppen ezért az érdekeltek szempontjait, véleményét külön kérdőíven gyűjtik.

A X. kerületi kérdőív, mely a hatvani és a szolnoki-újszászi vasútvonalak fejlesztésének Kőbányát érintő pontjaival kapcsolatos, az alábbi linken található:
https://www.surveymonkey.com/r/kobanya_KRR

A kérdőív a vasútvonalakat ma használók szokásaira kíváncsi, és azokéra is, akik a térségből ingáznak, de ma még nem vonattal járnak. Természetesen azt is felmérik, az érintettek mit várnak el egy 21. századi elővárosi vasúti szolgáltatástól. Sok kérdésnél lehetőség van a kifejtős, szabadszöveges véleménykifejtésre is.

A Rákoson egyesülő hatvani-miskolci (80a jelű) és újszászi-szolnoki (120a) vonalak együttesen az ország egyik legforgalmasabb vasúti folyosóját jelentik naponta 42 ezer ingázóval. A fővárosi elővárosi vasúti hálózat teljesítőképessége szempontjából kulcsfontosságú ennek, a Keleti pályaudvarra befutó tengelynek a fejlesztése, színvonal- és kapacitásnövelése. A Budapesten belüli szakaszok állapota végletesen leromlott és az eddigi fejlesztések sem érintették igazán, így pont ott döcögnek a leglassabban a vonatok, ott történik a legtöbb – késést okozó – műszaki hiba, ahol a legnagyobb a forgalom. A hatvani vonal Rákostól kifelé induló elővárosi szakaszán évek óta tart a fejlesztés, a kérdőív ezért sem vonatkozik erre a szakaszra. Itt is terveznek azonban további beavatkozást: Rákos és Rákosliget között a harmadik vágány kiépítését.

A februárban bemutatott Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia (https://budapestvasut2040.hu/) legfőbb célja éppen az, hogy Közép-Magyarország vasúthálózatát egységes rendszerként határozza meg. A Budapest - Hatvan 80a vonal esetén a végéhez közeledik a NIF Zrt. által megrendelt nagy rekonstrukció Rákos és Hatvan között. Az állomások szolgáltatásai nívósabbak lettek, a pálya is jó, ám a beruházás haszna még nem tud teljes mértékben érvényesülni, nem tud annyi vonat járni, amennyi szükséges lenne, mert ehhez a Rákoson belüli szakaszt is fejleszteni kell és plusz vágány szükséges Rákostól kifelé is.

A hatvani vonal fejlesztésének részeként ugyancsak már a kivitelezésnél tart a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső közötti fejlesztés. Itt új vágány szolgálja majd a megnövekedett forgalmat, a Könyves Kálmán körút és az 1-es villamos fölött már a helyére is került az új híd szerkezete (https://bfk.hu/.../epul-a-harmadik-vagany-uj-megallo-a.../). Mellette, a Közlekedési Múzeum új épülete mögött új megálló létesül a BFK előkészítésében. Innen nemcsak az 1-es villamosokra lehet majd átszállni, de meg lehet közelíteni a múzeumot és a Népliget északi oldalán, barnamezős beruházásként létrejövő kulturális negyedet is. 

Egy harmadik, az eddig taglalt kettőhöz szorosan kapcsolódó projektnek is folyik már a tervezése. Ez részben a két említett rész között kimaradt szakaszon hoz létre plusz vágányt, vágányokat, emeli a sebességet; részben fejleszti a hatvani és az újszászi vonal állomásait, megállóit, beleértve ebbe új megállók létesítését is és Kőbánya felső Élessarokhoz helyezését; emellett fontos közúti fejlesztést is tartalmaz, egy új felüljáróval segíti a térségben autózók közlekedését.

Milyen konkrét fejlesztések lesznek?

ÚJ MEGÁLLÓK

A XVII. kerület Budapestnek az a része, ahonnan már jelenleg is viszonylag sokan használják városon belüli közlekedésre a vasutat, hisz a BKK kötöttpályás hálózata nem éri el a kerületet. Persze a növekedés lehetősége még óriási. Hogy többen szállhassanak vonatra, új megállók készülnek Rákosmentén és a szomszédos Kőbányán is.

Az újszászi vonalon Madárdomb a hasonló nevű városrészt és a Helikopter lakóparkot szolgálja majd ki.

Két további megálló létesítése még nem dőlt el, hasznosságukat vizsgálni fogjuk: az egyik helyszín a mai Rákoskert és Rákoshegy megállók között az Összekötő utca vonalában van (Strázsahegy), a másik már a X. kerület területén, a Bársonyvirág utca vonalában (Kőbánya-Kertváros). Ez a pont lényegesen közelebb van a lakott részekhez, mint a mai Rákos.

A Rákos–Hatvan projektjében még idén elkészül a Keresztúri út torkolata közelében Akadémiaújtelep a XVII. kerület egyik fontos részén.

Kőbánya felsőn az utasperonok lényegesen közelebb kerülnek a villamosok, buszok megállójához (négy új peronról van szó), az új helyen, az Élessaroknál akadálymentesen lehet majd átszállni a környék villamosaira és buszaira.

Új megálló készül a Hungária körútnál, az új Közlekedési Múzeum mellett, ez az 1-es villamosra nyit majd új kapcsolatot. Az új megálló a Keleti pályaudvar és az Élessarok közötti szakaszon helyezkedik majd el.

A hatvani vonalon a NIF-es projektben már akadálymentesítették az elővárosi megállókat, P+R, B+R parkolók is készültek, de az újszászi vonalon Gyömrőtől befelé is megtörténnek ezek a fejlesztések

ÚJ KAPCSOLATOK

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia egyik legfontosabb célja, hogy az elővárosi megállókból a megszokott irányok mellett a városban másfelé is el lehessen jutni átszállás nélkül. E két kelet-pesti vonal esetén – miközben az S60-as és S80-as járatok továbbra is a Keleti pályaudvar felé mennek – az egyik új irány a Déli Körvasút felé vezethet, azaz a Népligeten és a Közvágóhídon át Budára, Kelenföldre és a budai agglomerációba. A másik új cél a Nyugati pályaudvar lehet, a külső körvasúton át. A külső körvasúton ez egyben az ottani új megállók érintését is jelenti majd, Rákosszentmihálytól Pestújhelyig. Fontos, hogy a Nyugatiba közlekedő új járatok feltétele, hogy a Nyugati pályaudvarra vezető belső pályaszakaszokat ugyancsak felújítsák, és kapacitásukat bővítsék. 

KAPACITÁSBŐVÍTÉS

A hatvani vonal belső szakaszán a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső között a már említett „testvérprojekt” keretében épül harmadik vágány. A rendszerszintű kapacitásbővítéshez  a további szakaszon, Kőbánya felsőtől Rákosligetig is plusz egy, illetve részben plusz két vágány létrehozását tervezik a hatvani vonalon a MÁV-val együtt kialakított tervezési program szerint. Általában is igaz, hogy a plusz vágányoknál is hatékonyabban növeli a kapacitást, ha az állomásokon az egymás útját keresztező vonatoknak nem kell egymásra várniuk, hanem – ahogy például az autópálya-csomópontokban a gépkocsik – külön szintben kerülhetik el egymást. Ezért tervez a BFK ilyen különszintű bújtatást a két vonal elágazásához Rákosnál. Kőbánya felső és Rákos között a beruházás eredményeként helyreáll majd az eredeti, 100 km/órás pályasebesség, kiépül az ETCS L2-es páneurópai vonatbefolyásoló rendszer.

A cél az, hogy a Pécelig és Gyömrőig 15 perces elővárosi járatsűrűség legyen biztosítható. A tervezési feladat része az újszászi vonalon is megvizsgálni, hogy szükséges-e harmadik vágányt építeni, ezt a lehetőséget természetesen az új megállóhelyek kialakításánál is figyelembe kell venni.

KÖZÚTI FELÜLJÁRÓ

A környéken lakók régi problémája, hogy a Jászberényi út felől egy, a Tündérfürt utca irányából pedig két sorompón keresztül vezet az út a Keresztúri úthoz. Ezek kiváltására Rákos térségében egy új felüljáró tervei fognak elkészülni a beruházás részeként. Helyére két javaslat van. Az egyik a Tárna utca vonala (itt gyalogos felüljáró most is van, a 2. világháborúig pedig közúti is volt). A másik lehetséges helyszín a Kozma utca vonala.

A Budapest Fejlesztési Központ kéri az érintetteket, hogy töltsék ki a fenti kérdőívet és amennyiben van a környéken élő ismerősük, hozzájuk is juttassák el a kérdőívek hírét! Köszönjük!

Forrás: Vitézy Dávid Facebook oldala

Megérkezett az első öt különleges vasúti jármű a Közlekedési Múzeum leendő helyszínére, a látványosságokat a tervek szerint már nyáron kiállítják, az egykori Északi Járműjavító területén megnyíló első időszaki kiállításon - hangzott el a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum sajtótájékoztatóján.

A múzeum jövőbeli otthonában, az egykori Északi Járműjavító területén még az építkezés megkezdése előtt időszaki kiállítással és programokkal várja látogatóit, amint ezt a járványügyi helyzet lehetővé teszi.

"Az idei évben, még az építkezés megkezdése előtt időszaki kiállítással jelentkezik a Közlekedési Múzeum a Dízelcsarnokban. Ezáltal betekintést engedünk a régi járműjavító csarnokba, ahol időszaki tárlatot tervezünk a járműjavító és környezetének történetéről. Ehhez az ideiglenes kiállításhoz érkeztek most meg a mozdonyok, emellett pedig részletesen bemutatjuk majd az új múzeum terveit is. Célként jelenik meg, hogy az ipari örökség megőrzésével, annak világszínvonalú kortárs építészettel való kiegészítésével új kulturális negyedet hozzunk létre a kőbányai egykori rozsdaövezetben" - közölte Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója.

Hétfőn reggel érkezett meg a helyszínre a leendő kiállítás első öt különleges vasúti járműve: a 424-es és 242-es gőzmozdony, a V60-as Kandó-mozdony, az M44-es tolatómozdony, valamint a CMN személykocsi. Ezeket követi majd a napokban az Árpád nevű híres gyorssínautóbusz és később további kisebb műtárgyak is.

A járművek egyébként szorosan kötődnek a helyszínhez, hiszen többségüket egykor még itt javították, Magyarország egykori legnagyobb vasúti járműjavítójában.

Az Északi Járműjavító területén 1867 és 2009 között az ország legjelentősebb vasúti járműjavító bázisa működött. Az üressé vált egykori üzem ipari örökségi értékeit is figyelembe véve 2017 decemberében jelölte ki a kormány a területet az új Közlekedési Múzeum helyszínéül. A beruházás egyebek mellett a múzeumépületet körülvevő parkra, szabadtéri és állandó kiállításra, vasúti megállóra, közúti kapcsolatokra, új nosztalgiavillamosok számára készülő végállomásra és a kisebb épületek felújítására is kiterjed.

Forrás: MTI, képek: Közlekedési Múzeum Facebook oldala

Egy hónapon belül eredményt hirdetnek a Közlekedési Múzeum új épületének tervezésére kiírt nemzetközi pályázaton. Az intézményt vezető Vitézy Dávid egy budapesti beszélgetésén jelentette be, hogy február első hetében összeül a pályázat nemzetközi zsűrije, így egy hónapon belül pedig a közönség is láthatja majd, milyen lesz az épület - tájékoztatta a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum (MMKM) az MTI-t. A kiírásra 13 pályamű érkezett be, amelyek rengeteg jó megoldást tartogatnak az ipari örökség megőrzésére és izgalmas kortárs építészeti kiegészítésére. Vitézy Dávid a beszélgetésen hangsúlyozta: az anonim tervpályázaton nem a tervezési díj, hanem a minőség, az átgondoltság, a múzeumi funkcióknak való megfelelőség és több más szakmai szempont alapján dönthet a zsűri. 

A főigazgató emlékeztetett arra, hogy a múzeum megújításának szándéka a Liget Budapest projekttel indult, melynek tervei közé bekerült a világháborúban súlyosan megsérült, majd a nyolcvanas években bővített múzeumépület eredeti formájában történő helyreállítása is, Pfaff Ferenc 1896-os tervei alapján. Később azonban mind nyilvánvalóbbá vált, hogy a Városliget nem tud helyet adni a korszerű múzeumi elvárásoknak minden szempontból megfelelő, költséghatékony és kellően tágas megoldásnak, ezért megindult az új helyszín keresése.

A legjobb alternatívának az egykori Északi Járműjavító területe bizonyult, amely már az 1870-es években a MÁV járműveinek javításával foglalkozott, de több mint egy évtizede üresen áll. A területen, amely mellett ma is Magyarország meghatározó vasútvonalai haladnak, több nagyméretű ipari épület található. A Feketeházy János tervezte Eiffel-csarnokban már folynak a munkák, ide a Magyar Állami Operaház műhelyháza költözik. 

A Közlekedési Múzeum fő helyszíne az ezzel szomszédos Dízelcsarnok lesz, amely lebombázott elődje pótlásaként a dízelvonatok javítására készült el 1962-re. A Dízelcsarnok Kőbányai útra néző, műemlékileg védett irodai szárnya biztosan megmarad eredeti formájában. A héthektáros területet illetően minden más azonban a 2017 decemberi kormánydöntést követően meghirdetett tervpályázat lezárultával derül majd ki - jegyezte meg a főigazgató.

Az építészek becslése szerint a hatalmas és komplex beruházás végleges terveinek elkészítése két évet vehet igénybe, amelyet két-két és fél évig tartó építkezés követ majd; így öt év múlva reális az új múzeum megnyitása. Még az építkezés megindulása előtt lehetőség lesz azonban a bejárásra, és ha a körülmények engedik, szeretnének egy pop-up kiállítást és egyéb programokat is megvalósítani az egykori Északi Járműjavítóban.

Vitézy Dávid közölte: a MÁV-val összefogva dolgoznak azon, hogy a terület fővonalbeli vasúti bekötése fennmaradhasson, így a múzeum néhány perc alatt elérhető lesz a Keleti pályaudvarról.

Nemrég megindult az ide tervezett új vasúti megálló tervezése, amely nem csupán az intézményt szolgálná ki: várhatóan napi nyolcezer ember szállna át itt a keleti elővárosok felől az 1-es villamosra. Ennek pénztára és váróterme az Északi Járműjavító szélén található Törekvés Művelődési Központ tömbjébe vagy környékére kerülhet.

A Közlekedési Múzeum munkatársai azt már biztosan látják, mely fontosabb járművek szerepelnek majd a kiállításon. Az új helyszínre gurulnak például a gyűjtemény azon járművei is, amelyek eddig akár évtizedek óta raktárakban pihentek. A jövőben önálló helyet kap az új műszaki és közlekedési könyvtár és a múzeum archív dokumentumgyűjteménye is.

A főigazgató beszámolója szerint a kiállítás Magyarország közlekedésének történetén vezet majd végig a reformkortól napjainkig, jövőbe mutató módon, világos társadalmi mondanivalókkal. A tárlat a tömeges közlekedés történetére fókuszál, és profiljukhoz jobban illő helyszínt keres az olyan speciális tárgyak számára, mint a sportcélú vagy katonai járművek, miközben az elmúlt években sosem látott lendületet vett a szerzeményezés.

"Jellemző megoldás a közlekedési múzeumokban, hogy a járművel letudják a kiállítási feladatot, de hiányzik a hozzáadott érték. Mi szeretnénk a művészettel, az építészettel, a dizájnnal, az utastájékoztatással, a társadalmi hatásokkal, a városszerkezetre gyakorolt hatásokkal is foglalkozni" - közölte.

A családbarát, akár három-négyórás programot kínáló kiállítás középutat próbál találni: nem akarja rengeteg tablóval traktálni a közönséget, de a digitális eszközök alkalmazását sem viszi túlzásba. Ezzel együtt az intézmény progresszív hang-, fény- és vetítéstechnikai megoldásokra, minél élőbb, minél mozgóbb kiállításra törekszik - mondta el Vitézy Dávid.

Mint megjegyezte, az MMKM tagintézményei továbbra is várják a közönséget: az Elektrotechnikai Múzeumban nemrég zárult egy kisebb felújítás, és dolgoznak azon is, miként lehetne élő, a környékbeliek számára is vonzó helyszínné tenni a Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjteményt. A speciális gyűjtési területek kiállítására Vitézy Dávid szerint kiváló példa a Légiközlekedési Kulturális Központtal közösen működtetett ferihegyi Aeropark, amely a múzeum nagyobb, a közelmúltból származó repülőgépeinek is helyet ad. Emellett a múzeum munkatársai dolgoznak a Városliget Zrt. kivitelezésében megújuló Pfaff-pavilon kiállításának programján is, amely a magyar innováció történetét mutatja majd be.

Forrás: MTI, kép: www.mmkm.hu

Kőbánya arculata jelentősen megújul azoknak a beruházásoknak köszönhetően, amelyek során ipari műemlékből kulturális városközpontot alakítanak ki az egykori MÁV Északi Járműjavító helyén, olyan intézményeknek adva otthont, mint a Magyar Állami Operaház új műhelyháza és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum.

Ipari műemlékből kulturális városközpont Kőbányán

A kilenc éve bezárt MÁV Északi Járműjavító rozsdaövezete helyén, az ott lévő ipari műemlék csarnokok felújításával és átalakításával az Opera háttérbázisa mellett a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum kap helyet a kerületben.

Ipari műemlékből kulturális városközpont Kőbányán

Mindkét intézmény helyhiánnyal küzd: a rövidesen megújuló Andrássy úti zenepalotában nincs próbaterem, sem zenekari öltöző, és raktáruk sincs, a Közlekedési Múzeum pedig már évtizedek óta kinőtte a Városligetben található épületet, és szintén nincs helyük a raktározásra és restaurálásra – árulta el Ókovács Szilveszter, az Opera és Vitézy Dávid, a Közlekedési Múzeum főigazgatója. Az Opera Műhelyház építése már javában zajlik az egykor gőzmozdonyoknak helyet adó úgynevezett Eiffel-csarnokban; létesítmény legalább tíz funkciót tud majd betölteni: lesz benne többek között egy 400 fős kamarajátszóhely és próbacentrum, valamint korszerű gyártóüzemet és raktárbázist alakítanak ki.

Ókovács Szilveszter

– Nagy öröm számunkra, hogy sikerült elérnünk, hogy ez a két kulturális a fejlesztés is nálunk, Kőbányán valósuljon meg, hiszen szépül a környezetünk, munkahelyek jönnek létre, és bízunk benne, hogy a kőbányaiak is büszkék lehetnek majd erre a két, országosan is jelentős intézményre – mondta lapunknak a kiemelt beruházásokat koordináló dr. György István kormánymegbízott. Hangsúlyozta, Budapest fejlődése az elmúlt években szemmel látható, és ez annak is köszönhető, hogy míg 2010 előtt mindössze hét kiemelt beruházásról döntött az akkori kormány, addig 2010 után több mint kétszáz helyszínen zajlanak ilyen fejlesztések mintegy 110 projekt keretében; ebből kilenc Kőbányán.

dr. György István

– Kőbányát ipari területek szegélyezik, ezek azonban megújulóban vannak, így van ez az Északi járműjavítóval is, amely egykor a kőbányai ipar zászlóshajója volt, most pedig kulturális komplexum épül ott – közölte Kovács Róbert polgármester. Mint hangsúlyozta, ezek a fejlesztések az egész kerületnek új lendületet adnak, megváltoztatják a kerületről kialakult képet is.

Kovács Róbert

A Dízel-csarnokban helyet kapó Közlekedési Múzeum főigazgatója, Vitézy Dávid kiemelte, az új múzeum nem "régi vasak gyűjteménye" lesz, hanem a magyar közlekedés történetét a jelenből kiindulva, élményszerűen mesélik el. A beruházások célja, hogy a múzeumi funkciók mellett közösségi tereket is létrehozzanak a hatalmas, parkosítandó területen.

Vitézy Dávid

Révész Máriusz, a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztéséért és népszerűsítéséért felelős kormánybiztos is kiemelte, hogy a megújuló Kőbánya folyamatosan javítja a budapestiekben a kerület megítélését. Olyan ikonikus fejlesztések valósultak és valósulnak meg Kőbányán, mint az újjászülető Népliget, az épülő új egészségház, az új kongresszusi központ a Hungexpo területén és ilyen az Északi járműjavító területén létesülő kulturális központ is – mondta.

Révész Máriusz

Forrás: BFKH Sajtó

Az Operaház háttérbázisa mellé költözik a Közlekedési Múzeum

A hazai vasúti jármű- és mozdonygyártás, -javítás egykori fellegvára nemcsak megmenekül a lassú pusztulástól, de eredeti karakterét megőrizve egyedülálló, modern, világszínvonalú kulturális térré alakul. Az Északi Járműjavítóban az Operaház háttérbázisa mellett a Közlekedési Múzeum kap helyet.

A világ számos nagyvárosában sorra kelnek életre az elhagyatott ipartelepek, Magyarországon azonban a kőbányai az első olyan nagyberuházás, amely a jelenlegi rozsdaövezetet kulturális központtá alakítja át. A több mint 140 éves Északi Járműjavító különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik Kőbánya és egész Budapest vérkeringésébe.

Az Északi Járműjavító egyikcsarnoka egy 2017-es fotón. Fotó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, forrás: hirado.hu

A MÁV Északi Járműjavító 2009-ben bezárt ingatlanának területén tavaly tették le a Magyar Állami Operaház Eiffel Műhelyházának alapkövét. Az ipari műemléknek számító Eiffel-csarnok átalakítása olyan vállalkozás, amely mintaként szolgálhat az elkövetkező évek hasonló beruházásaihoz. A tervek szerint 20 milliárd forintból, 2019-ben készül el az ipari jellegét megőrző egykori szerelőcsarnokból kialakított kulturális létesítmény.

Magyarország legnagyobb alapterületű műemléki védelem alatt álló ipari csarnoka próbacentrum, műhelyközpont, raktárrendszer és egyben képzőhely. A két, operaházival méretazonos színpadon párhuzamosan két produkció próbálhat, és az egyik ezek közül méretazonos zenekari árokkal és mobil nézőtérrel is rendelkezik majd, így hétvégenként barokk, 20. századi vagy kortárs operák, kamarabalettek, kísérleti produkciók láthatók majd. A szünetet az aulában álló vonatszerelvénynél töltheti a közönség: egy legendás magyar gőzösnél, a 327-es megmaradt példányánál. Az Északi Járműjavító történetét külön kiállításon mutatják be, a parkban pedig lesz egy kis kézi hajtánypálya a gyerekeknek.

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Kőbányára költöztetéséről tavaly decemberben döntött a kormány, a beruházás előkészítése megkezdődött. A tervek szerint a mintegy 30 ezer négyzetméteres területen helyezik el majd a múzeum nagy járműveit és alakítják ki az új állandó kiállítást. A múzeum fő épülete a Dízelcsarnokban kap helyet. Az összesen 7 hektáros területen pedig új restaurálási és raktározási központ, dokumentumtár és szabadtéri kiállítás is fogadja majd a látogatókat. Európa egyik első közlekedési múzeuma így nemzetközi színvonalú kiállítóhelyként, tudásközpontként és az ország egyik leginkább családbarát intézményeként születik újjá.

A formálódó kulturális centrum a tervek szerint hamarosan új funkciókkal bővülhet, így néhány éven belül sokféle színvonalas kikapcsolódási lehetőség lesz elérhető az 1-es és a 28-as villamosok találkozásánál, a Kőbányai út és a Könyves Kálmán körút sarkán. Az egykori iparnegyed nemcsak megmenekül a lassú pusztulástól, de az elkövetkező években eredeti karakterét megőrizve egyedülálló, modern, világszínvonalú kulturális térré alakul.

Forrás: Kőbányai Önkormányzat, Budapest Főváros Kormányhivatala, Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum

Kőbányán, az egykori Északi Járműjavító területén, az 1-es és 28-as villamosvonalak találkozásánál épülhet meg az új Közlekedési Múzeum - értesült a Magyar Idők. A kormány döntése értelmében az előzetes tervekben szereplő mintegy 30 ezer négyzetméteres múzeumi épületkomplexumban helyezik el a múzeum nagy járműveit - közölte a lap.  Az összesen héthektáros területen új restaurációs és raktározási központ, dokumentumtár, szabadtéri kiállítás is helyet kaphat. A kötött pályás kapcsolattal is rendelkező új múzeumi központban lehet a nosztalgiajáratok végállomása is. 

A döntés értelmében a Közlekedési Múzeum nagyobb területen, a közlekedési gyűjtemény teljes spektrumú bemutatását lehetővé tevő környezetben valósulhat meg. A szomszédos, úgynevezett Eiffel-csarnokban a Magyar Állami Operaház fejlesztése valósul meg, ezáltal új kulturális negyeddé formálják a X. kerületi ipari zónát. 

A 2009-ben bezárt, azóta üresen álló Északi Járműjavító a hazai vasúti jármű- és mozdonygyártás, javítás fellegvára volt. A múzeum fő épülete az úgynevezett Dízelcsarnokban kap helyet, amely nemcsak a Kőbányai úthoz esik közel, de a Könyves Kálmán körút és az 1-es villamos felől is könnyen megközelíthető lesz a projekt részeként tervezett új köztéren és bejáraton át. A múzeum tervezése a kormánydöntés nyomán jövő év elején megkezdődik.

A kép forrása: Google, illetve hvg.hu

Forrás: MTI, Origo.hu, Magyar Idők

Bár mintegy tucatnyi helyszín jöhet szóba, mégis a kőbányai Északi Járműjavító a legesélyesebb arra, hogy befogadja a Közlekedési Múzeumot! Az Északi Járműjavító területén az Operaház már megkapta az Eiffel-csarnokot, hogy kialakíthassa a díszlet- és jelmezraktárát, valamint próbaszínpadát. A Közlekedési Múzeum így a szomszédos, csaknem 20 ezer négyzetméteres Diesel-csarnokba költözhetne. Ha mindkét tervezett fejlesztés megvalósul, akkor egy új kulturális központ jöhet létre a Népligethez közeli, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező kőbányai helyszínen.

Baán László miniszteri biztos szerint rendkívül izgalmas lenne a gyűjteményt egy régi ipari épületben elhelyezni. A tervek szerint a Közlekedési Múzeum új otthonában több tízezer négyzetméternyi belső és külső kiállítóhelyen lesz lehetőség a járműgyűjtemény bemutatására, ezzel egy több évtizedes álom válik valóra. A kormány néhány hónapon belül döntést hoz a helyszínről; a potenciális területek vizsgálata a múzeumot vezető Vitézy Dávid feladata.

Az Északi Főműhelynek is nevezett javítócsarnok négyszer nagyobb, mint a jelenlegi helyszín volt, ide jobban beférnek majd a mozdonyok és kocsik. A kőbányai Főműhely a hatvanas években épült, máig jó állapotban van. 

A kép forrása: Google, illetve hvg.hu

Forrás: MTI, Hvg.hu