Kőbánya számottevő ipari örökséggel, eltérő karakterű lakóterülettel, jelentős parkokkal, zöldterülettel rendelkező, sokszínű kerület. Gazdag szecessziós építészeti örökséggel és számos ipari műemlékkel is büszkélkedhet, amelyet érdemes közelebbről is megismerni. Az Építész Továbbképző a Kőbányai Önkormányzattal együttműködve indít sétákat a városrészben április-májusban. A célpontok a sörgyári pincerendszer, a történeti városközpont rehabilitációja, a Richter Gedeon fejlesztései és a Dreher épületegyüttese.

Április 24. 1. séta: Pincerendszer és a Dreher-villa: Magyarország egyik legnagyobb, több mint 32 km hosszú, fésűs elrendezésű, összefüggő pincerendszere található Kőbánya egykori bányái helyén. A sétasorozat első állomása a kőbányai pincerendszer bejárása lesz, amelyet követően a használaton kívüli, leromlott állapotú, de eredeti berendezéseit máig megőrző, klasszicista stílusú Dreher-villát tekinthetik meg az érdeklődők.

Május 29. 4. séta: A Dreher Sörgyárak helyi védettségű épületegyüttese: A Dreher Sörgyárak Kőbánya múltjának meghatározó formálója volt. A nagy múltú gyár a XIX. század derekától folyamatosan, több korszakban kiépült jelentős ipari épületegyüttes, amely a hat kőbányai sörgyár közül egyetlenként ma is eredeti rendeltetésének megfelelően, javarészt a felújított épületállományban működik. Az városi séták egyikén a Dreher Sörgyáraknál évtizedek óta folyó ütemezett felújítást koordináló Vincze Ernő főépítész mutatja be a védett épületeket, és beszámol a felújítás részleteiről, a technológiaváltás és az építészeti örökség összehangolásának nehézségeiről, az épületegyüttesben rejlő további lehetőségekről.

Május 8. 2. séta: Építészeti örökség és rehabilitáció a történeti kerületközpontban: A kőbányászat, a szőlőművelés illetve bortermelés, majd a sörgyártás után Kőbányán a negyedik gazdasági tényező a téglagyártás volt, mivel nyersanyaga, az agyag itt bőségesen állt rendelkezésre. Kőbánya nemcsak ipari építészetével tűnik ki a fővárosi kerületek közül, hanem a gyárak közép- és felsővezetői számára épített egységes hangulatú, magas minőségben kivitelezett századfordulós lakóépületeivel is. A Ligettelek rehabilitációs terület, a Nyitra utca és a Gitár utca környéke számos értékes fővárosi és kerületi védettségű egyedi épülettel és épületegyüttessel rendelkezik. A városi séták egyikén ezeket a jellegzetesen kőbányai hangulatú lakóterületeket mutatja be Mozsár Ágnes főépítész és Buzás Kálmán várostörténész.

Május 22. 3. séta: A Richter Gedeon megvalósult és tervezett fejlesztései: Napjainkban Kőbánya méltán híres az itt működő, nemzetközileg is rangos cégekről, köztük a Richter Gedeon Gyógyszergyárról. Az egyik városi séta és épületlátogatás keretében K. Szabó Miklós, a Richter Gedeon főépítésze bemutatja többek között a kutatóépületet, a 2010-ben elkészült zöldfelületi fejlesztést is, valamint beszámol a közeljövőben tervezett újabb elképzelésekről. A Farmakológia épület VI. emeleti Centenáriumi Emléktár teraszáról átfogó képet kapunk nemcsak a Richter Gedeon telephelyéről, de magáról Kőbányáról is: jó időben innen egészen különleges a panoráma.

Végre vége a télnek, érdemes kimozdulni és többet megtudni erről a sokszínű, sokféle karakterű városrészről. Regisztráljon a „Kőbánya: múlt – jelen – jövő” városi sétákra az Építész Továbbképző honlapján!

További érdekes részletek a Hg.hu honlapján EZEN a linken érhető el.

A kép forrása: Hg.hu

A bölcsődei beiratkozás előtt álló szülők figyelmébe ajánljuk a Kőbányai Egyesített Bölcsődék oldalát, melyről tájékozódhatnak a kerületi bölcsődék nyílt napjairól és a beiratkozás pontos dátumáról, valamint információt kaphatnak a kerületi intézményekben folyó gyermekközpontú ellátásról.

A kőbányai bölcsődéket összefogó oldal az alábbi képre kattintva tekinthető meg:

Már csak 8 napig várja a Budapesti Közlekedési Központ a véleményeket a kőbányai 162-es, 162A és 262-es buszok útvonalának módosítására készült javaslatról. A véleményeket EZEN a linken elérhető oldal alján található űrlapon keresztül vagy az This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. címre várják!

A 162-es, a 162A és 262-es viszonylatok útvonal-módosítása

A 162-es, a 162A és a 262-es autóbuszok a XVII. kerület felé Kőbánya-alsó vasútállomástól indulva a Korponai utcán, a Liget utcán és a Bánya utcán keresztül haladnak a Kőrösi Csoma Sándor útig. A Liget utca és a Bánya utca környezeti terhelésének csökkentése érdekében a X. kerületi Önkormányzat kezdeményezte az autóbuszok útvonal-módosítását. Vizsgálatunk eredménye alapján forgalomtechnikai szempontból megvalósíthatónak tartjuk az érintett viszonylatokat a 9-es, 109-es, 185-ös és 217-es jelzésű autóbuszokkal megegyező módon, az Állomás utcán és a Halom utcán át közlekedtetni a Kőrösi Csoma Sándor út felé, ahonnan további útvonaluk változatlan marad.

Az útvonal-módosítás következtében a Liget utcában található Halom utca megállóhely felhagyásra kerül, amelynek forgalma egy hétköznap folyamán kb. 80 leszálló utast, illetve hozzávetőleg 90 felszálló utast jelent. A 162-es autóbuszcsalád Bánya utcában kijelölt Szent László tér megállóhelye áthelyezésre kerül az Állomás utcába, ahonnan a Halom utca – Liget utca kereszteződése kb. 300 m gyalogút megtételével elérhető.

Forrás és további információ: BKK honlapja

A Kőbánya Alsó vasútállomás környezetét jellemző állapotok miatt Kovács Róbert polgármester a ismét levélben fordult a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójához.

Levelét ezúttal a Facebook-on nyilvánosságra hozta, tekintettel arra, hogy jelentős érdeklődésre számot tartó és sokakat érintő problémáról van szó.

A levél rákattintva nagyobb méretben is megnyitható: 

A levél még nagyobb méretben, pdf. formátumban EZEN a linken érhető el!

A Klebersberg Intézményfenntartó Központ X. Tankerülete (KIK) értesíti az érintett szülőket, hogy a 2013/2014. tanévre történő általános iskolai beíratásokra a következő időpontokban kerül sor: 2013. április 8. és 9-én, hétfőn és kedden 8:00 és 18:00 óra között. A tájékoztató szerint a tanköteles, azaz a 2007. augusztus 31-ig  született gyermekét a szülő köteles a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára beíratni. 

Az első évfolyamra történő beiratkozáskor be kell mutatni:
- gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító igazolványt,
- lakcímét igazoló hatósági igazolványt,
- az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.

Több félreértés keringett a médiában, mely elbizonytalanította a szülőket, ezért szeretnénk kihangsúlyozni, hogy a gyermek iskolai beiratkozásához NEM kell személyi igazolvány.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2013. február 25-én kiadott közleménye szerint a médiában megjelent téves beszámolókkal szemben, az óvodai és iskolai beiratkozáshoz a szülőknek nem kell "személyi igazolványt" készíttetniük gyermekük számára. 

Az óvodai felvétel szabályait rögzítő miniszteri rendelet úgy fogalmaz: "Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát".

A gyermek számára a születési anyakönyvi kivonat alapján kiállított lakcímkártya hátoldalán található a személyi azonosító. Az óvodai, iskolai beiratkozáshoz szükséges hatósági igazolvány tehát nem más, mint a gyermek lakcímkártyája. Bár a lakcímkártya önmagában elegendő a gyermek hiteles azonosítására, de akadnak olyan óvatos intézmények, ahol az anyakönyvi kivonat bemutatását is kérik. Ez felesleges ugyan, de nem jogszerűtlen.

Ellenben, ha az óvodavezető a beiratkozás alkalmával a szülőtől a gyermek részére kiállított "személyi igazolvány" bemutatását kéri, ahogy az a sajtóban elhangzott, jogszerűtlenül jár el.

(Forrás: kormany.hu)

A felvételről első fokon az iskola igazgatója dönt, elutasítás esetén a Klebersberg Intézményfenntartó Központ X. Tankerületének igazgatója hivatott a felülbírálati kérelmet elbírálni.

Az egyes általános iskolákról és azok körzetébe tartozó utcák és terek nevéről az EZEN a linken található pdf. dokumentumban tájékozódhat.

Március végén indul Budapesten az úgynevezett házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszer, ami idővel a mostani szigeteket váltja fel. A projekt mintegy 5,1 milliárd forintból, 85%-ban európai uniós támogatással valósul meg. Az elkövetkező két év legátfogóbb lakossági szelektív hulladékgyűjtési projektje keretében Budapest Főváros Önkormányzata és az FKF Zrt. olyan integrált hulladékgazdálkodási rendszert épít ki Budapesten, amely hozzájárul a fenntartható hulladékgazdálkodás megvalósításához. A projekt során több mint négyszázezer szelektív hulladékgyűjtő kukát kapnak a fővárosi háztartások. A lakosság által gyűjtött szelektív hulladékot hatvan új, környezetbarát, alternatív üzemű kukásautóval szállítják el. 

Kép forrása: Dr. György István honlapja

Jelenleg 16 hulladékudvar és 903 szelektív sziget működik a fővárosban, utóbbiak tisztántartása azonban napi probléma – mondta György István városüzemeltetési főpolgármester-helyettes szerdai sajtótájékoztatóján. Az ezt felváltó rendszer lényege, hogy a lakóházakon belül helyezik el a szelektív kukákat.  

Március végén a főváros teljes területén megkezdik az új hulladékgyűjtő edények kiszállítását, a sárga fedelűekbe műanyagot és fémet, a kék fedelűekben papírt kell gyűjteni. Az üveget ezután is a hulladékgyűjtő szigeteken lehet lerakni, azok helyét azonban felülvizsgálják. A lakótelepi, belvárosi, illetve egyéb társasházas övezetekben összesen 83 000 db 240 literes kukát helyeznek ki az FKF Zrt. közreműködésével, míg a kertvárosi övezetekben 320 000 db 120 literes kukát adnak át. Minden új kuka esetében az edénytest sötétkék, a tető színe - utalva az edényben elhelyezhető hulladékfajtára is - az egybegyűjtött műanyag és fém hulladék esetében sárga, papír hulladék esetében kék. A kukák javítását vagy cseréjét bejelentés alapján az FKF Zrt. végzi. A főváros levegőminősége és a környezet védelme érdekében jelentős újítás, hogy a hulladékot a fővárosban elsőként alternatív gázüzemű járművekkel gyűjtik be. 

A kukák kihelyezését követően a kertes házas övezetekben havonta, a társasházakban és egyéb területeken heti rendszerességgel azonnal megkezdődik a hulladék elszállítása, így egyes háztartások már tavasztól szelektíven gyűjthetik a papírt, a műanyagot illetve a fémet. Az új kukák a márciusi első kihelyezési ütemben több mint 2500 ingatlanban jelennek meg. A kukák elhelyezéséhez és tárolásához szükséges helyről a lakóknak, illetve a közös képviselőknek kell gondoskodniuk, ezzel kapcsolatban az FKF Zrt. folyamatosan tájékoztatja az érintett lakókat és társasházi képviselőket. 

Az uniós előírások és hazai jogszabályok a lerakásra kerülő hulladék mennyiségének csökkentését írják elő. A fővárosi háztartásokban jelenleg évente mintegy 406 ezer tonna csomagolási hulladék keletkezik, amelynek 55 %-át, évi 223 ezer tonnát hasznosítani kell. A jelenleg működő gyűjtőszigetes rendszer a fővárosi lakosság 65-70 %-át elérve, éves szinten 18 ezer tonnát gyűjt be. Ezt a rendszert teszi teljessé a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés, amelynek segítségével a teljes fővárosi lakosság bevonható a fenntartható hulladékkezelésbe, és éves szinten az új rendszer 49-50 ezer tonnával növelheti a szelektíven gyűjtött hulladék mennyiségét. A házhoz menő gyűjtési rendszer fajlagos költsége a gyűjtőszigetes rendszerhez viszonyítva lényegesen alacsonyabb, hatékonysága pedig lényegesen magasabb. A hulladék elszállítása a lakosságnak nem jár plusz költséggel. A teljes rendszer kialakítása összességében másfél-két évig tart. 

A hulladék elszállítása a lakosságnak nem jár plusz költséggel. A teljes rendszer kialakítása összességében másfél-két évig tart.György István kiemelte a lakossági együttműködés szükségességét. Példaként említette, hogy Bécsben tíz lakosból nyolc elkötelezett a szelektív gyűjtés mellett, heten így is tesznek, míg Budapesten tízből heten elkötelezettnek vallják magukat, de csak hárman gyűjtik külön a hulladéktípusokat. A főpolgármester-helyettes úgy vélte, nagyobb környezettudatosságra van szükség a kérdésben. 

A házhoz menő rendszerhez kapcsolódva 60 új kukásautót is beszereznek, és mintegy kétszázzal bővítik a munkahelyek számát. A főpolgármester-helyettes arról is beszámolt, hogy új hulladékfeldolgozó üzemet is kialakítanának, a tervezett beruházás 11 milliárd forint lesz. A városvezető tájékoztatása szerint a rendszer kialakítása 5,1 milliárd forintba kerül, amelynek 85 százalékát uniós pályázaton nyerte a főváros és a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. Jelezte: az új rendszer bevezetése 2015-től uniós kötelezettség. 

A projekt az Új Széchényi Terv keretein belül, európai uniós és állami támogatással valósul meg. A projekt kedvezményezettje Budapest Főváros Önkormányzata. A szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó közszolgáltatás ellátása, a projekt során létrejövő hulladékgazdálkodási eszközök jelenlegi rendszerbe történő integrálása és üzemeltetése az FKF Zrt. feladata.

Forrás: Dr. György István honlapja

Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértője szerint ha aflatoxin kerül a szarvasmarha szervezetébe, az nemcsak a tejben, hanem az abból készült tejtermékekben, sőt a szarvasmarha húsában is megtalálható. Az élelmiszer-szakértő erről a Hír TV Rájátszás című műsorában beszélt annak kapcsán, hogy a csatorna fogyasztóvédelmi műsora kiderítette, aflatoxinnal szennyezett tej került a polcokra a nagyobb budapesti vásárcsarnokokban, az egyikben a rákkeltő gombaméreg egészségügyi határértékének kétszeresét találták. A hírcsatorna a február közepén kirobbant szerbiai botrány után vizsgáltatott be több magyar tejmintát egy nemzetközileg elismert laboratóriumban.

Az egészségre maradandóan káros aflatoxint tartalmazó tej a Fuchs Tej Kft. üzeméből kerül ki, ami összesen 14 üzletben, így a Fehérvári úti Vásárcsarnokban, a Vámház körúti nagycsarnokban, az Óbudai, a Budaörsi, az Újpesti, a békásmegyeri, a kispesti, a pesterzsébeti, a pestszentlőrinci, valamint a kőbányai Ligeti téri és Fehér úti, a II. kerületi Fény utcai és a Garay téri piacokon, valamint Gödöllőn saját boltjában értékesítheti a szennyezett tejet.

Dömölki Lívia a műsorban ismertette: az aflatoxint egy penészgomba termeli, és általában penészes takarmánnyal kerül a szarvasmarha szervezetébe. Más élelmiszerekben - főleg a trópusokon termelt termékekben, például a kávéban - is előfordulhat. Az emberi szervezetből nagyon lassan ürül ki, és hosszú távon fogyasztva károsodást okoz. A gyermekekre kisebb testsúlyuk miatt nagyobb veszélyt jelent.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) február 21-én arról számolt be, hogy az aflatoxin-szennyezettség hatékony kiszűrése érdekében a hivatal kiemelten vizsgálja a belföldi takarmányokat és a nyerstejet. Szennyezett terméket akkori közleményük szerint nem találtak.

A szakemberek az aflatoxint is rendszeresen vizsgálják azokban a termékekben, amelyek az ezt termelő penészgombára érzékenyek. Magyarországon előállított tej, illetve tejtermék hatósági visszavonására aflatoxin-szennyezés miatt eddig nem volt szükség. Ez annak is köszönhető, hogy a tejfeldolgozó vállalkozások jelentős része - a hatóság figyelemfelhívó tájékoztatását követően - önellenőrzés keretében, még feldolgozás előtt vizsgálja vagy vizsgáltatja a nyerstej aflatoxin-tartalmát.

Magyarországon - a szokatlan időjárás miatt - 2012 végén jelentkezett a probléma, amit a magyar hatóság kiemelt kockázati tényezőként kezel. Ezért a Nébih Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága fokozottan ellenőrzi a hazai takarmánykukoricát és nyerstejet - közölte februárban a Nébih.

Forrás: MTI, Hír TV, Index.hu

Szennyezett takarmány, a kép illusztáció, forrása: ces.ncsu.edu

Tájékoztatom a Tisztelt Lakosokat, hogy önkormányzatunk 2012. decemberében minden háztartásnak megküldte az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 42/B. §-a szerint elvégzendő
ebösszeírásról szóló tájékoztatót és űrlapot. Az ebtartás helye szerint illetékes települési önkormányzatnak ebrendészeti feladatai végrehajtása, illetve a veszettség elleni oltás járványvédelmi vonatkozásaira való tekintettel három évente legalább egy alkalommal el kell végeznie az ebösszeírást.

Minden olyan kő
bányai lakosnak, aki eleget tett felhívásunknak köszönjük szíves együttműködését. Az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet 3. melléklet d) pontja alapján aki a kötelezően el
írt dokumentációt, adatszolgáltatást, adatrögzítést, adatregisztrációt nem, vagy nem a jogszabályban el
írtaknak megfelelően teljesítette, állatvédelmi bírsággal sújtható, melynek összege 30 000 forinttól 90 000 forintig terjedhet.

Felhívom azon ebtartók figyelmét, akik az ebösszeíró lapot még nem nyújtották be, hogy azt 2013. március 31-ig – következmények nélkül – pótlólag megtehetik a Budapest F
város X. kerület K
bányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (1102 Budapest, Szent László tér 29.) II. emelet 215. számú irodájában vagy postai úton.

Dokumentumok (pdf. formátumban):
- Tájékoztató ebösszeírásról
- Ebösszeírólap
- Jogszabályi tájékoztató

Hatósági Iroda

Február 12-én gázrobbanás volt az Ónodi utca egyik épületének lakásában, ahol a detonáció következtében leszakadt a födém, és a keletkező tűzben teljesen kiégett egy lakás. A tűz a szomszédos lakásra is átterjedt.

A Dr. Sztanek Endre Alapítvány a Facebook oldalán számolt be arról, hogy a gázrobbanást követően a társasházban nem állt helyre a gázszolgáltatás, így nem volt fűtés sem az épületben. A társasház a Kőbányai Önkormányzattól kért segítséget a lakók fűtési gondjainak megoldásában. Az Önkormányzat olajradiátorokat utalt ki azoknak az érintett lakónak, aki erre igényt tartottak.

A radiátorok kiszállítását és a lakók részére átadását, valamint azok összeszerelését az Dr. Sztanek Endre Alapítvány Ifjúsági Tagozatának tagjai, Szabó Nóra, Harasztovics Ádám és Halász Zsombor végezték.

Forrás és kép: Dr. Sztanek Endre Alapítvány a Facebook oldala

Gázrobbanás volt ma délelőtt az Ónodi utca egyik háromszobás földszintes épületének lakásában, ahol a detonáció következtében leszakadt a födém, és a keletkező tűzben teljesen kiégett egy lakás. A tűz a szomszédos lakásra is átterjedt.

A fotót készítette: Orosz Tibor, a Kőbányai Wolf önkéntes Tűzoltók parancsnoka

Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője azt közölte, hogy a helyszínről egy súlyos, másod-, harmadfokú égési sérüléseket szenvedett fiatalembert szállítottak kórházba, állapota életveszélyes, hiszen testének mintegy a fele megégett.

A mentésben a hivatásos tűzoltók mellett a helyszínre érkezett a Kőbányai Wolf Önkéntes Tűzoltó Egyesület csapata is.

Forrás: MTI, Kőbányai Wolf ÖTE