Kőbányai Közösségi Hírlap

Kultúra, perszóna és história

Október 26-án telt ház előtt tartották meg a KÖSZI-ben a III. Koccintós fesztivált. A közönséget és a fellépőket a hasonló civil kezdeményezéseket támogató Kőbányai Önkormányzat nevében Radványi Gábor alpolgármester köszöntötte. A folyosón a szereplők, azaz táncosok még szabadkoztak, hogy ők bizony nem profik, csak műkedvelők és szeretnek táncolni. Aztán a színpadra léptek, és mindenkit elvarázsoltak. Rendkívül színes és nívós szórakozásban és szórakoztatásban volt része fellépőknek és közönségnek a III. Koccintós Fesztiválon. A gálaműsorra tizenöt fellépőt, illetve műsorszámot „hoztak el” a KÖSZI-be a szervezők – közte egy erdélyi tánccsoportot is – és az összeállítást a zsúfolásig megtelt színházterem lelkes közönsége óriási tapsviharokkal hálálta meg.

 

Szinte hihetetlen, hogy a mára országos hírűvé vált Koccintós Fesztivál ötlete nem is olyan régen fogalmazódott meg azoknak a szülőknek a fejében, akik a gyermekeiket táncórákra vitték, s úgy érezték, nekik is több közök van a néptánchoz, mintsem a kicsik napról napra szebb lépéseit kísérjék figyelemmel. A szülők között is volt néhány korábbi néptáncos, akik aztán vitték a többieket is, azokat, akiknek a szívükben és a lábukban is ott van a népzene. A sok gyakorlás, a hagyományőrzés és az alkotás öröme meghozta a gyümölcsét: október 26-án este fellépők és nézők boldogan mentek haza a KÖSZI-ből. A színpadon, vagy csak a székek alatt dobogva, de mindenki végigtáncolta a dél-alföldi, a rábaközi, a kalotaszegi és a Duna menti táncokat is… 

 

 

Forrás és képek: Kőbánya.hu

2013. október 29., kedd 09:53
Bővebben...

November 1-je Mindenszentek ünnepe, november 2-a pedig halottak napja a keresztény világban.

Mindenszentek (latinul: festum omnium sanctorum) a katolikus egyházban az összes üdvözült lélek emléknapja, a protestantizmus az elhunytakról emlékezik meg ilyenkor. Az ezt követő halottak napja fokozatosan vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezéssé.

A 4. században mindenszentek ünnepét a pünkösd utáni első vasárnap ülték meg, és az ortodox keresztény egyház ma is ekkor tartja. A kezdetben az összes keresztény vértanúra, később "minden tökéletes igazra" emlékező ünnep a 8. században tevődött át november 1-jére, egy kelta ünnep időpontjára. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet, így ettől kezdve a mindenszentek az egész katolikus kereszténység ünnepe lett.

Általános szokás, hogy mindenszentek napján rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi, a katolikus egyház szertartása szerint a "temetők nagy keresztjénél" ma is elimádkozzák a Mindenszentek Litániáját, és megáldják az új síremlékeket. Magyarország egyes vidékein harangoztattak a család halottaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket. Mindenszentek Magyarországon 2000 óta, ötven év után ismét munkaszüneti nap.

Október 31-én ünnepnapot tartanak több protestáns egyházban, annak emlékére, hogy a hagyomány szerint 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét - így ez a nevezetes nap a reformáció napja is egyben.

A november 2-ai halottak napja jóval későbbi eredetű: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapul a Cluny apátság alá tartozó minden bencésházban. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.

A halottakról, elhunyt szeretteinkről való megemlékezés, az értük való közbenjárás a purgatórium (tisztítóhely) katolikus hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével. A halottak napi gyászmisék az örök életről és a feltámadásról szólnak.

E napon gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. A szokáshoz kapcsolódó némely népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a világosban a "véletlenül kiszabadult lelkecskék" újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket. Azért kell megszépíteni ilyenkor a sírokat, hogy a halottak szívesen maradjanak lakhelyükben, a bukovinai magyarok még ennivalót is vittek a temetőbe. Aki ezeken a napokon nem tud kimenni a temetőbe, az otthon gyújt gyertyát, néhol úgy tartották, hogy akié a családban a legelőször leég, az hal meg leghamarabb.

Forrás: MTI, wikipedia.hu

 

2013. október 28., hétfő 11:27
Bővebben...

A Családháló.hu portál "Angyalok a gyermekek szemével" címmel rajzpályázatot hirdetett, a budapesti Családháló pontok közül a kőbányai Pongrác Közösségi Ház az egyik helyszín, ahol kiállításra kerülnek az alkotások. Az "Angyalok a gyermeke szemével" című, az Ars Sacra fesztivál keretén belül meghirdetett gyermekrajz-pályázaton 4-14 éves gyerekek A4-es rajzlapra - ceruzával, festékkel, zsírkrétával, filccel - készített alkotásait várják. A rajzok hátoldalán a gyermek nevét, kategóriáját, értesítési címét, valamint a szülők e-mail-címét kell feltüntetni. Egy gyermek egy rajzzal pályázhat. A gyerekek óvodás, alsós és felsős kategóriában indulhatnak a pályázaton. Határidő: 2013. szeptember 10. 

A rajzok 2013. szeptember 14-22 között tekinthetők meg a helyi Családháló-pontokon rendezett kiállításokon. A pontos nyitvatartásról az Ars Sacra oldalán kaphatnak tájékoztatást. A legjobban sikerült alkotások természetesen nyereményben részesülnek!

A beküldött rajzokat EZEN az oldalon regisztrálni kell, mivel a művek a díjazástól függetlenül nyereménysorsoláson vesznek részt, amelynek keretében sportszereket sorsolnak ki. A fődíj egy roller.

A részletes pályázati kiírás EBBEN a Word dokumentumban tölthető le és olvasható el.

További információ: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A képek beküldhetők vagy leadhatók a következő kőbányai Családháló-ponton: Pongrác Közösségi Ház - 1101, Gyöngyike utca 4.

 

2013. szeptember 03., kedd 13:23
Bővebben...

Ma lenne 77 éves Hofi Géza, Kőbánya díszpolgára, aki Hoffmann Géza néven látta meg a napvilágot 1936. július 2-án. Hofi életművét a Wikipédia a következő módon foglalja röviden össze: Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar humorista, előadóművész, színművész, A Magyar Köztársaság Érdemes Művésze és Kiváló Művésze, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja. A magyar kabaréműfaj külön úton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere, aki önálló produkcióival egyéni stílust teremtett.

Az online enciklopédia teljes cikkének elolvasásához kattintson ERRE a linkre vagy a képre!

2013. július 02., kedd 10:07
Bővebben...

A Montázs Magazin készített jubileumi interjút Kanizsa József íróval, költővel -  a beszélgetés első része az alábbiakban olvasható:

 

Kanizsa József író, költő, kritikus - 1. rész
30 éve a Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagja és 27 éve annak titkára

„Én az emberi jóságot fontosabbnak tartom az emberi nagyságnál. Mert sok jó emberre inkább van szükség, mint sok nagy emberre.” (Juhász Gyula)

Kanizsa Józsefet több mint tíz éve ismerem, és nagyon tisztelem mint írót, költőt és EMBERT. Tudom, hogy mélységesen vallásos, tiszta szívű, jó ember.


 

Józsikám, szeretném, ha mesélnél az olvasóknak a szívednek oly kedves szülőfaludról és édesanyádról, akihez annyi szép verset írtál.

Köszönöm ezt a meghitt, baráti, őszinte megszólítást és egyben tiszteletadást. Az idézet is illik hozzám, köszönöm. Zajkon születtem, a szülői vályogházban, ahol még a falusi bábaasszony segített a világra. Zajk a Mura folyóhoz van közel. A falu dimbes-dombos, meredek hegyes, erdős völgyekben kettő km hosszan húzódik észak felé. Mesébe illő táj!

 

Zajk - Szülőföldhöz

PIPACS-LÁNGGAL SZALAD

Zalai domb-völgy-udvar-szőnyeg fölött
pipacs-lánggal süvít száll a szél
jegenyék gólyalábbal menetelnek
ünnepet tart e táj: Zala-szél

Falumban arcok nőttek össze
gyűrt-ráncot nem vasalja az idő
pipacs-lánggal süvít száll a szél
új erő és szerelem pezsdítő...

 

Édesanyám valóban egy szeretni való asszony volt. Tőle hallottam először mesés történeket, ezeket soha nem lehet elfelejteni. Édesanyám vitt el a szomszédban levő templomba is, ahol nyolc éves koromtól tizenhét éves koromig ministráns voltam. Innét ered a keresztényi HIT megerősödése a lelkemben. Édesanyám emlékére a szeretetem jeléül külön könyv jelent meg „ANYÁM ÜZENETE” címmel.

 

ANYÁM

Tegnap,
tegnap még értem gyöngyözött arca.
Életemért küzdött.
Nagy volt anya-harca.
Ma,
ma keze ráncos,
tisztességtől lett a haja ősz,
s gyűri köténye szélét,
mint gyermek, aki szégyenlős.

Igen,
még tegnap én fogtam így a kezét,
mint ő fogja most
vas-szorítva az enyémét.
Igen,
még tegnap én bámultam rá
a dőre Világra,
bátortalanul léptem
egyet-kettőt
előre s hátra.
S ma,
anyám csak bottal jár
félve, mint ki már
annyiszor elesett.

 

Még nem voltál tizennyolc éves, amikor már újságban megjelent az első írásod, majd a versed. Később hol jelentek meg az írásaid?

Gyermekkoromban is már újságírónak, írónak, költőnek készültem. Legalábbis ez volt az álmom, és meg is valósult. A középiskolás tanáraimnak elárultam titkos vágyam, s ők ajánlották, hogy a Zalai Hírlapban jelentessük meg előbb a tudósításaimat, hogy a nevem megismerjék. A tanáraim megérdemlik, hogy a nevüket megemlítsem: dr. Perjés Istvánné kémia tanár, osztályfőnököm és dr. Pillér Ernő magyartanár volt a jó tanácsadóm Nagykanizsán, a keriben. 

1958-ban jelent meg először tudósításom a Zalai Hírlapban. Ennek már 55 éve! Első versem az Ifjúsági Magazinban jelent meg, majd a többi a Zalai Hírlapban, Magyar Ifjúságban, Képes Újságban. Aztán jött a Népszava, Népszabadság, Nők Lapja, Dörmögő Dömötör, Somogy folyóirat, HÉVÍZ, KLÁRIS, Körmendi Kulturális Műhely, Föveny. 

Írásaim szerepeltek a Magyar Rádió Kossuth-adó irodalmi műsoraiban, a Budapest TV-ben, az utóbbi időben a TV 10-ben és sorolhatnám. Eddig kb. 250 antológiában jelentek meg verseim, meséim. Például a Bányászantológiákban és a Krúdy Kör antológiákban rendszeresen, valamint a KLÁRIS, az Arcképek antológiákban is.  AZ ÉN MESÉM című meseantológia sorozatban is rendszeresen megjelennek meséim. Kritikáim is úgy negyven éve jelennek meg, az utóbbi időben a KLÁRIS és a Magyar Jövő folyóiratban.

 

Mit köszönhetsz Nagykanizsának, hogyan emlékszel vissza a tanáraidra? Van-e még élő kapcsolatod a várossal? 

Ahogy említettem, dr. Pillér Ernő tanár úrnak köszönhetem, hogy ez az írói, költői, majd újságírói pálya elkezdődött. Sajnálom, hogy volt tanáraimnak már nem tudom megköszönni a segítségét, egyikük sem él. Megemlítem Russay Olivér tornatanárt, aki a sportolás területén karolt föl, és adott akkora lelki erőt, biztatást, amit a mai napig nem tudok elfelejteni. E lelki tanácsadás éltet ma is: most is minden reggel gimnasztikázom. 

Nagykanizsa így, a tanáraimon keresztül adta azt a felismerést, hogy a tanuláson, a sportoláson túl meg kell állnunk a helyünket minden területen. Kanizsán is vannak még ismerősök, barátok, akikkel jó a kapcsolatom. Ott is sikerült kialakítani egy „krúdys írói csoportot”, akik a Krúdy Körnek hasznos tagjai lettek. Van olyan barátunk, aki szponzorként is támogatja a Krúdy Kört. A város vezetőivel is jó a kapcsolatunk.

 

Király Lajos, a Krúdy Kör vezetője ugyanabba az iskolába járt, ahová te. Hogyan ismerkedtetek meg?

Király Lajossal 1987-ben ismerkedtem meg a Művészetbarátok Egyesülete Mária utcai rendezvényén, ahol a Krúdy Kör „Elkísérnek a csillagok” című antológiáját mutattuk be. Azóta tartjuk a kapcsolatot. Eljött a Krúdy Körbe és ott ragadt, ő lett a kör elnöke. Még egy kanizsai származású költő, Lukács Ottó volt a Kör vezetőségi tagja. Ő volt a pénztárosunk, mint matematikus tanár-költő, sajnos ő már nem él közöttünk. Nemrég Király Lajossal együtt hazahívtak Nagykanizsára, mint „elszármazottakat” a városért tevő tanácskozásra, konferenciára. 

 

Krúdy emlékére írt vers

KRÚDY A SÓSTÓNÁL

(Halálának 80. évfordulójára)

 

Az ifjú Krúdy arcát láttam ott
visszatükröződni a Sóstó vizén
s valami parfüm illatot
hozott, sodort felém a tavaszi szél
*
A kigombolt hatalmas kabát,
mint sötét vitorla lengett a szélben
és nyomában levél pergett át
a sétány arany-kavics szőnyegen
*
Méltóságosan nézett a víztorony
Büszke volt Krúdy sudár alakjára
A rezgőnyárfa népi zenét játszva

Krúdyt zokogva búcsúztatta az alkony
Szindbád Nyíregyházán csak átsétált,
gondolatban még a Kéhliben járt...

(Hajdúszoboszló, 2012.09.01.)

 

Nagy L. Éva

2013. június 11. (Folytatás következik)

Forrás: montazsmagazin.hu

2013. június 14., péntek 10:43
Bővebben...

Beszámoló a Törekvés Táncegyüttes lengyelországi bemutatójáról

Budapest X. kerület Kőbánya Önkormányzatának felkérésére, Lengyelországba utazott a Törekvés Táncegyüttes. A rendezvény melyre az együttes meghívást kapott, egy több ezer látogatót vonzó nagy, egyházi esemény volt, ami a sérült emberek közösségének lelki hátterét volt hivatott erősíteni. A rendezvény Helusz városában volt megrendezve, ami 20 km-re van Jaroslaw városától, mellyel Kőbánya idén kötött testvérvárosi kapcsolatot. Az együttes hatalmas sikert aratott, méltó módon képviselte Magyarországot, és természetesen Kőbányát.

 

A bemutató után megtekintettük a helyi nevezetességeket és magyar emlékhelyeket. Majd Jaroslaw város polgármestere egy pazar vacsorával köszönte meg együttesünknek és természetesen Kőbánya képviselőinek látogatását, amit több órás táncmulatság tett még emlékezetesebbé. Együtt táncoltak a lengyelek és magyarok, igazolva a régi mondást:

„Lengyel, magyar - két jó barát, együtt harcol, s issza borát” Nekünk nem kellett harcolnunk, hacsak nem a közönség elismeréséért. Bor helyett, meg a helyi kiváló minőségű vodkát kóstoltuk meg.

A pohárköszöntők alkalmával Polgármester Úr együttesünkről csak felsőfokon beszélt, és újra meghívta Jaroslaw városába a csoportot. A jelek szerint nagyon ígéretes testvérvárosi kapcsolatnak nézünk elébe. 

Vizi Tibor

2013. június 11., kedd 13:35
Bővebben...

A kőbányai kulturális élet érezhetően gazdagodik, színesedik. Iskoláink, intézményeink egyre gyakrabban és egyre színvonalasabban bizonyítják, hogy a kerületben annyi más érték mellett az igényes kulturális, művészi értékek, események is mennyire nagy szerepet töltenek be.

A zenei tehetségeinket nevelő Kroó György Alapfokú Művészeti Iskola vonószenekara május 27-én a bécsi Collegium Hungaricum meghívására az osztrák fővárosban járt. A jó hangulatú utazás és ebéd után rövid városnézésre is jutott idő. A sétát színesítették a helybéli idegenvezető hölgy ill. Mácsai János zenetörténész rövid és érdekes történetei, aki néhány éve már, hogy figyelemmel kíséri az együttes munkáját, s így most is a zenekarral tartott.  A koncert során a zenei házigazda szerepét vállalva bemutatta a közönségnek az ifjú zenészeket és röviden ismertette az elhangzó műsorszámokat. A növendékekből és tanáraikból álló zenekar közel másfél órás nagysikerű koncertet adott a bécsi közönségnek. Az igényesen összeállított repertoár helyt adott egy-egy szóló produkció bemutatásának is. Bizonyították tehetségüket az itthoni korosztályos budapesti és országos versenyeken díjazott növendékek, fiatal művésztanárok is, így Antalóczy Máté és Sárréti Márton két kitűnő hegedűsünk, Kapusi Réka klarinétos.

A koncert programjában Purcell, Bach, Vivaldi, Haydn, Schubert, Händel, Saint-Saens, Bartók és Kovács Béla  műve szerepelt. Az est karmestere Füzesséry Attila volt.

 

Nagyon szép  és felemelő élmény volt hallgatni az érzékenyen és fegyelmezetten egymásra figyelő ifjú zenészeket, s látni, hogy az együttmuzsikálás örömében növendékek, tanárok egyformán osztoznak, mert egymást partnernek tekintik. Ebből a közös érzésből pedig gyönyörű pillanatok születtek, a pillanatokból pedig megszületett az ELŐADÁS a zenészek és a hallgatóság nagy örömére.

  

Gratulálunk a tehetséges kőbányai művészpalántáknak, a Kroó György Alapfokú  Művészeti Iskola Igazgató Asszonyának Széll Ritának, a zenekar vezetőjének F. Dudás Eszternek és az iskola tanári karának. Érdeklődve várjuk a további színvonalas koncerteket, amelyekhez örömteli és sikeres munkát kívánunk.

Szabóné Gerzson Sarolta
önkormányzati képviselő

2013. június 03., hétfő 10:03
Bővebben...

A Balassi Intézet - Collegium Hungaricum Bécs nagyterme ad otthont a 2013. május 27-én 18:00 órakor megrendezésre kerülő hangversenynek, mely során barokk, klasszikus és romantikus zenekari műveket, valamint Bartók és Kodály szellemiségét felidéző kamara- és szólóműveket hallhat a közönség. 

A Collegium Hungaricum Bécs szervezésében immár hagyomány, hogy a magyar felnövekvő művészgeneráció képviselői kapnak bemutatkozási lehetőséget, s a hangverseny során közreműködő Kroó György Alapfokú Művészeti Iskola növendékei között is többen országos és nemzetközi versenyek győztesei és díjazottjai.

A Kroó György AMI (Bp. X. ker.) vonószenekara, legkiválóbb növendékei és művésztanárai első alkalommal lépnek fel közös műsorukkal Bécsben. Osztrák, magyar és más európai szerzők művei szólalnak meg a kőbányai ifjúság és tanáraik tolmácsolásában, zenei időutazásra invitálva a különböző generációkat.

A műsor során elhangzanak Johann Sebastian Bach, Bartók Béla, Georg Friedrich Händel, Joseph Haydn, Kovács Béla, Henry Purcell, Charles Camille Saint-Saëns, Franz Schubert és Antonio Vivaldi művei. 

 

A hangverseny folyamán közreműködő  művésztanárok:

Ottmár Anna Magdolna - hegedű, Tóth Eszter - hegedű, Dominkó Csilla - gordonka, Fánczi Gábor - nagybőgő, Farkas Sára - fuvola, Taraszova Krisztina - zongora, Kovács Bernadett - zongora  

A zenekar vezetője: Füzesséryné  Dudás Eszter

Vezényel: Füzesséry Attila

 

2013. máj. 23., csütörtök 15:56
Bővebben...

Édua Infomédia

Top Desktop version