Kőbányai Közösségi Hírlap

A Rákos mezejének Kőbánya területére eső Királydombnak nevezett részén (a Nagyicce utca, Pilisi utca és Dorogi utca által határolt területen) harmincöt szabadtéri országgyűlést tartottak, itt választották királlyá Kun Lászlót, Károly Róbertet és Hunyadi Mátyást. A magyar történelem eme sorsfordító tanácskozásainak színhelyét a kollektív feledés és a beépítés veszélye fenyegette, azonban Királydomb hamarosan nemzeti emlékhely lehet.

Egy civil szervezet, a Magyar Patrióták Közössége kulturális-közéleti egyesület kereste meg a parlament elnökét, a kormányt és a Kőbányai Önkormányzatot, hogy támogassák a rákosmezei emlékhelyért indított kezdeményezésüket. A kitartó munka eredményeképpen a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2020. október 28-án megtartott rendkívüli szavazásán egyhangúlag úgy döntött, hogy támogatja a Patrióták indítványát, és javasolta a kormánynak a rákosmezei Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánítását. A kormány mindezek után benyújtotta az Országgyűléshez a rákosmezei Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánításáról szóló törvényjavaslatát.

A Királydomb keleti, beépítetlen része drónfotón - kép: patriotak.hu

A kőbányai Királydomb nemzeti emlékhely lehet

A törvényjavaslat elfogadása esetén a nemzeti emlékhelyek jegyzékében jelenleg szereplő 19 helyszín kiegészülne a kőbányai Királydombbal. A javaslat értelmében a védelem a Budapest X. kerület, 42717 helyrajzi számon nyilvántartott, összesen 8852 m2 alapterületű ingatlanra vonatkozna, amely a Kőbányai Önkormányzat tulajdonát képezi. Ez a telek a Királydomb magaslatának keleti, szabadon megközelíthető és egyúttal beépítetlen részén található.

A törvénytervezet indokolása emlékeztet arra, hogy Rákos mezeje a későbbi évszázadok emlékezetében a magyar nemzeti szuverenitás és népképviselet szimbólumává vált. Az iromány egyúttal kiemeli, hogy „a magyar történelem sorsfordító tanácskozásainak színhelyét, a Királydombot a kollektív feledés és a beépítés veszélye fenyegeti.

Az Országgyűlés várhatóan még idén dönt a javaslatról. A Magyar Patrióták Közössége arra kéri az országgyűlési képviselőket, hogy pártállástól függetlenül szavazzák meg a törvényjavaslatot, mert a rákosmezei Királydomb nemzeti emlékhellyé nyilvánítása valódi nemzeti ügy.

A Kőbányai Önkormányzat támogatja a Magyar Patrióták Közössége kezdeményezését

Magyar Patrióták Közössége által a Királydombról készített figyelemfelhívó videó EZEN a linken vagy a cikk alatt tekinthető meg. 

Forrás: Patrioták.hu, Magyar Nemzet, Index.hu

A Református.hu portál számolt be arról, hogy 85 éves a Kőbánya területén lévő rákosfalvai református templom. Rákosfalva önálló település volt Budapest 1873-ban történt egyesítéséig, amikor a X. kerülethez, illetve részben Zuglóhoz csatolták. A cikkből megtudhatjuk, hogy az önálló templom építésének gondolata a 1920-as években merült fel a Kőbányai Református Egyházközséghez tartozó gyülekezetben. Az építkezés 1928. október 28-án indult, a főváros által adományozott, a Kerepesi út kőbányai oldalán lévő telken. A toronyban két harang lakik, amelyeket Szlezák László öntött, az egyik 150, a másik 200 kg tömegű. Az írás teljes terjedelmében EZEN a linken vagy a képre kattintva olvasható el!

Forrás: Református.hu

Édua Infomédia

Top Desktop version