Kőbányai Közösségi Hírlap

Gazdaság, beruházás és vállalkozás

A Magyar Fiatal Tudósok Társasága (MAFITUD) 16. országos találkozóját Kőbányán, az EGIS Tudományos és Technológiai Központjában tartották szeptember 13-án, ahol fiatal tudósok és tudós-jelöltek nemzetközi sikereit ismertették. 

A rendezvénynek helyet biztosító EGIS Gyógyszergyár Zrt. nevében Menthy Mariann, kommunikációs vezető köszöntötte a résztvevőket és kiemelte, hogy az EGIS büszke arra, hogy az idei évben is biztosíthatják a helyszínt a MAFITUD találkozóra.

Dr. Pakucs János tiszteletbeli elnök köszöntötte a résztvevőket. Beszélt arról, hogy mi is az a tehetség: olyan fiatalok, akik rendkívüli dolgokat találnak ki, és ezt különleges módon oldják meg. Ezután bemutatta az elmúlt évben nemzetközi sikert elérő MAFITUD tagokat, beszélt a nemzetközi versenyek szerepéről és annak fontosságáról. Továbbá ismertette, hogy az idei évben a Magyar Innovációs Szövetség 15 fiatalt utaztatott különböző fiatal tudósok részére szervezett nemzetközi versenyre

Elsőként Dr. Józsa János, a BME rektora tartott előadást „A víz ereje és elkeverő hatása” címmel, melynek fókuszában az árvíz állt. A fiatalok sok érdekességet tudhattak meg a magyarországi áradó folyókról, szakadó gátakról, veszélyes folyadékokról és vízszennyezésekről. Az előadás végén a ma nagyon divatos drónok használatáról is szó volt. Rektor úr útravalóként hangsúlyozta, hogy minden tudós egy egyéniség, ezt az egyéniséget nem szabad elveszíteni, hanem ennek mentén kell tovább haladni, tovább fejlődni.

Ezután Szegedi Melinda, a 26. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny II. helyezettje mutatkozott be. Beszámolt a kínai 32. CASTIC versenyről, ahol hihetetlen élményekkel és tapasztalatokkal gazdagodott és ahonnan aranyéremmel térhetett haza. Ismertette az általa fejlesztett e-Fásli - Peltier-elven alapuló termoelektromos hűtőrendszer nevű eszközt és a gyakorlati hasznosítás lehetőségeit.

Majd Varga János mutatkozott be, aki a 25. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny II. díjazottja volt. Előadásában elmondta, hogy a 25. Ifjúsági Versenyen elért sikerének köszönhetően - a torma csípősségének mérésével - kijutott Svájcba, a 6. SWISS Talent Forumra is, ahol egy nemzetközi csapat részeként a mikroelektronika fejlesztési lehetőségeket tanulmányozhatta.

Ezt követően senior MAFITUD tagként Dévai Zoltán, a 10. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny I. díjazottja számolt be röviden az életútjáról, illetve az elért sikereiről.  Elmondta, hogy saját Startup vállalkozásában elektronikai készülékek gyártásával foglalkozik. Az eszköz fejlesztési fázisa 2015-ben zárult, majd 2016-ban kezdték el a készülékek sorozat gyártását.

Külön kiemelte, hogy nem vett igénybe semmilyen inkubátor szolgáltatást és a szükséges forrást u.n. „közösségi finanszírozás” keretében sikerült biztosítania a jelenleg már közel milliárdos árbevételű vállalkozásához.

 


A MAFITUD–ot a - Magyar Innovációs Szövetség által működtetett - Országos Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Verseny díjazottjai alapították 2005-ben. A fiatal tehetségek által létrehozott társaság célkitűzése, hogy segítse a fiatal magyar kutatók szakmai előmenetelét, a fiatal tehetségek érvényesülésének megkönnyítését, az innovációs szemlélet elterjesztését. Megalakulásával egy olyan összefogást kezdeményez, amely elősegítheti, felgyorsíthatja a hazai innovációs szemlélet, az innovációs gondolkodás kialakulását a magyar fiatalok körében. A Magyar Innovációs Szövetség kiemelten támogatja a MAFITUD megalapítását és működését.

Forrás: Garay Tóth János, Magyar Innovációs Szövetség

2017. szeptember 23., szombat 16:15
Bővebben...

Az ingatlanpiac az iskolakezdéssel párhuzamosan új lendületet vesz, az érdeklődés fokozottan érinti az egyetemi, főiskolai intézményekhez közel elhelyezkedő lakásokat. A folyamatosan dráguló albérletek több családot ösztönöznek arra, hogy ne csak a kiadó, hanem az eladó ingatlanok között is szétnézzenek.

Az egyetemekhez közel megugranak az árak

A szeptemberhez közeledve megszaporodtak azok a hirdetések, melyekben kihangsúlyozzák a felsőoktatási intézmények közelségét, a szakértők szerint a szegmensben megjelenő érdeklődők jól csoportosíthatók. Egyesek nem szeretnének élni a kollégiumok nyújtotta lehetőséggel, és inkább ismerősökkel bérelnek nagyobb lakást, mások a szülői háttérnek köszönhetően saját ingatlanba fektetnek. A statisztikák szerint Budapest népszerű diáknegyedeiben éves viszonylatban akár másfélszeresére is emelkedhettek az átlagos bérleti díjak, így érhető, hogy a szülők – amennyiben lehetőségeik engedik – elsősorban saját tulajdonban gondolkodnak. A legkeresettebb kerületek közé a VI., IX., valamint a XIII. tartozik, amit az árak is tükröznek: az albérletek átlagos négyzetméterenkénti árai meghaladják a 3000 forintot – ez egyébként a Budapesten kiadó lakások átlagárait is felfelé tornázzák –, a budai oldalon a II. kerület örvend hasonló népszerűségnek. A XX., X., illetve XVI. kerületben ehhez képest mintegy 25-35%- kal alacsonyabb átlagos Ft/m 2 árakon érhetőek el az albérletek. A leggyorsabban természetesen azok a meghirdetett ingatlanok találtak gazdára – nagyjából két hét alatt – melyek tömegközlekedési szempontból jó elhelyezkedésűek. 

Átlagos albérletárak Budapest egyes kerületeiben (Ft/m 2 , 2017. júliusi adatok alapján)

A főváros egyes kerületei idén indultak meg

A budapesti árak három éve kezdődő drágulása idén sem állt meg, a kedvelt kerületekben fekvő ingatlanokat a külföldi befektetők is keresik. A bővülés üteme idén visszafogottabban alakul, városi szinten átlagosan 7%-os volt a növekedés, ehhez képest vannak olyan területek – V., XVI., IX., II., XIII. kerület –, ahol kisebb mértékű, mintegy 1-6%- os volt a változás. A tendencia annak tudható be, hogy az árak itt már elérték a csúcsot, így ha a továbbiakban dinamikusan változnának az árak, az ingatlanokra nem lenne fizetőképes érdeklődő. Ugyanakkor vannak olyan területek, melyek év első hét hónapjában indultak meg: a X., illetve a XX. kerületben 10-17%-kal kúsztak fel az átlagos négyzetméterenkénti árak.

Az átlagos ingatlanárak változása Budapest egyes kerületeiben 2017 január és július között

Megtévesztő lehet az árnövekedés

A változások nem tükrözik a jelenlegi árszínvonalat, vagyis nem azok a kerületek a legdrágábbak, ahol a legnagyobb mértékben bővültek az átlagos Ft/m 2 árak. A családi házak fővárosi viszonylatban több mint 330 ezer Ft/m 2 áron kerülnek meghirdetésre, ezt a szintet több mint százezer forinttal haladják meg a XIII. és a II. kerületben eladó társaik. Mindössze néhány kilométerrel távolabb, a IX., illetve a XX. kerületben jelentősen alacsonyabb, 193 és 237 ezer Ft/m 2 átlagárakra számíthatnak az érdeklődők.

Átlagos ingatlanárak Budapest egyes kerületeiben (Ft/m 2 , 2017 júliusi adatok alapján)

Hasonló tendencia figyelhető meg a lakáspiacon: a téglalakások szegmensében az V. kerület listavezető, az átlagos négyzetméterenkénti árak megközelítik a 900 ezer forintot, de a II. kerületben tapasztalható 670 ezer Ft/m 2 ár is kimagasló. Budapesti viszonylatban a XIII., valamint a IX. kerületben érvényesülő 540 és 553 ezer Ft/m 2 árak átlagosnak számítanak, ehhez képest a X., XVI. vagy XX. kerületben alacsonyabb árszínvonalon – 370 és 395 ezer Ft/m 2 között – kerülnek meghirdetésre a lakások. A panelek piacán ennél kedvezőbbek az árak, a II. kerületben az 560 ezer Ft/m 2 átlagár kiemelkedő, míg a rangsor ellentétes végén, a XX. kerületben 285 ezer forintos átlagos négyzetméterenkénti árakkal kalkulálhatnak a vásárlók.

Forrás: Ingatlannet.hu

2017. szeptember 06., szerda 10:38
Bővebben...

Új épülettel bővítette kőbányai gyógyszergyárát a súlyos és életveszélyes fertőzések kezelését szolgáló szerek gyártására szakosodott dán Xellia Pharmaceuticals; a 13 millió dollár - mintegy 3,5 milliárd forint - értékű beruházással 80 új magasan kvalifikált munkahely jön létre a kerületi üzemben. A 3000 négyzetméteres központosított laboratóriumi szolgáltatásoknak otthont adó új épület Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Kovács Róbert polgármester, valamint Carl-Ake Carlsson, a Xellia Pharmaceuticals vezérigazgatója adta át Kőbányán. 

 

Az ünnepségen beszédet mondott Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere is, aki emlékeztetett rá, hogy az elmúlt években sokat dolgozott az önkormányzat azért, hogy a dán Xellia gyógyszergyár bizalmát elnyerje, ezáltal további beruházásokat valósítson meg a kerületben. „A magyarok szaktudása, az önkormányzat támogatása, a kormány segítsége és a gyár tapasztalata is hozzájárul a kerület gazdasági megújulásához” – mutatott rá a X. kerület vezetője. Kovács Róbert kiemelte: büszke arra, hogy a közös munka eredményeként beteg emberek gyógyulnak meg a Kőbányán gyártott gyógyszerektől. Az OrientPressnek adott interjújában a polgármester emlékeztetett rá, hogy Kőbánya olyan gyógyszeripari nagyhatalom, ahol 53 vegyipari üzem végzi tevékenységét, köztük a Xellia, amely 1992 óta működik a területen. A mostani beruházáshoz az önkormányzat egy ingatlanrészt biztosított a vállalatnak. Mint mondta, minden kerületi céggel komoly kapcsolatot ápolnak, amelyek nemcsak az adópolitikáról, de a jövőbeni fejlesztésekről is kell, hogy szóljanak. 

 

Szijjártó Péter a gazdaságpolitika prioritásának nevezte, hogy minél több magas hozzáadott értékű, minél több kutatás-fejlesztésre alapuló, minél több versenyképes munkahely jöjjön létre Magyarországon. Ennek az új gazdaságpolitikai célkitűzésnek az egyik legfontosabb "zászlóshajója" éppen a magyar gyógyszeripar, mivel a gyógyszeriparban szükség van a folyamatos fejlesztésre, a folyamatos kutatásra és magas hozzáadott értéket képviselő termékeket állít elő - hangsúlyozta. A miniszter elmondta: az eddigi magyar gazdaságpolitikai stratégia célkitűzése a Made in Hungary, vagyis gyártották (készült) Magyarországon mondatban volt összefoglalható, mostanra azonban a helyzet megváltozott; a Made in Hungaryt felváltja a Invented in Hungary, azaz, hogy minél több terméket, technológiát Magyarországon fejlesszenek ki a jövőben a gazdasági szereplők. Ebből a szempontból Magyarországon a gyógyszeripar vezető szerepet játszik. A magyar kormány célkitűzése, hogy 2020 végére a magyar GDP 1,8 százalékát kutatás-fejlesztésre (K+F) fordítsák, 2030-ra pedig ez az arány elérje a 3 százalékot - tette hozzá. Ezért az idei évtől új adókedvezményeket vezetett be a kormány a K+F tevékenység ösztönzésére, a Magyarországon működő vállalatok minden kutatás-fejlesztésre fordított minden forint után a dupláját vonhatják le az adóalapjukból - jelezte a miniszter. Elmondta: a Xellia a Novo Group holdingvállalataként működő Novo A/S 100 százalékos tulajdonában van. E cégcsoport termékei a világon 50-90 százalékos részesedéssel rendelkeznek, így a Xellia-nál előállított gyógyszerek is. A most átadott laboratórium-komplexumban - ahol a legkorszerűbb mikrobiológiai és kémiai elemző laboratóriumokat hoztak létre - végzik majd a világon előállított összes Xellia gyógyszer végső ellenőrzését és tesztelését. A Xellia gyógyszeripari termékek piarca kerülésére a végső igent magyar mérnökök, gyógyszerészek és mikrobiológusok  mondják ki. Szijjártó Péter közölte: a magyar-dán kapcsolatokban kevés a probléma, ezért azokról kevés szó esik. Reményét fejezte ki, hogy ez így is marad. Megemlítette, hogy a jövő héten Magyarországra érkezik a dán külügyminiszter. A dán beruházói közösség erős  - mondta -, amit az is jelez, hogy a múlt évi kétoldalú kereskedelmi forgalom meghaladta az 1,2 milliárd eurót (360 milliárd forint), az idei első öthavi forgalom pedig  8 százalékkal nőtt.

 

Carl-Ake Carlsson üdvözlő beszédében arról szólt, hogy a magas szintű magyar szaktudás alapvetően fontos a Xellia számára, ezért is hozták létre Budapesten az új laboratóriumi szolgáltatásokat végző egységet. A vállalat elkötelezett a magas színvonalú munka, termékelőállítás mellett, aminek biztosítéka a magyar munkatársak kiváló hozzáértése.

 


A Xellia Gyógyszervegyészeti Kft. múlt évi árbevétele 18 százalékkal haladta meg az előző évit, és elérte az 5,5 milliárd forintot. Az idei évre is két számjegyű árbevétel növekedéssel számolnak a társaságnál - mondta Németh Zsolt ügyvezető igazgató az MTI-nek. A cég gyógyszer hatóanyagokat állít elő, ezek közül kettő kifejezetten az életmentő kórházi kezelésekben kap nagy szerepet. Emellett a dán tulajdonos további K+F tevékenységek Magyarországra telepítését is fontolgatja. A mostani beruházással ha - várhatóan novemberben - elkezd működni, a cégnél dolgozók száma csaknem eléri a háromszázat - mondta az ügyvezető igazgató.

Forrás: MTI, Orientress.hu, Kőbánya.info, Dr. György István Facebook oldala

2017. augusztus 24., csütörtök 10:28
Bővebben...

Pályázat a Csősztorony hasznosítására

A Kőbányai Önkormányzat egyfordulós nyílt pályázatot hirdet a kerület szimbólumának számító Csősztorony hasznosítására. A Harmat utca 31. szám alatti ingatlanon két épület helyezkedik el: az egyik a Csősztorony, amely 1840-ben épült, és országos műemléki védettség alatt áll, míg a másik egy 1965-ben épült raktárépület. Az épületek bérbe adható területe összesen 132 m2. Az Önkormányzat a teljes ingatlant adja bérbe.

Az ingatlanban folytatható tevékenységek:
- kulturális rendezvények tartása,
- bisztró jellegű vendéglátó-ipari szolgáltatás (kivéve: söröző vagy borozó),
- melegítővel, melegen tartóval működtethető vagy gyorséttermi eszközöket igénylő éttermi ellátás,
- kávézó és teázó jellegű szolgáltatás,
azzal, hogy a vendégek részére valamennyi tevékenységtípus esetén a melegétel biztosítása kötelező.

A pályázat benyújtási határideje: 2017. július 10. (hétfő) 15:00 óra
A pályázati kiírás letölthető ERRE a linkre kattintva.

2017. június 29., csütörtök 09:49
Bővebben...

A tavalyi évben mutatkozó drágulásról elmondható, hogy a hazai szinten 17%-os statisztikai bővülést elsősorban a főváros húzta fel. Ezzel párhuzamosan az ország keleti részén még mindig nem érték el a válság előtti szintet a lakásárak, ez alól csak néhány város – Gödöllő, Debrecen, Szeged, Kecskemét és Gyula - jelent kivételt.

Nem kell tartani a túlárazottságtól

Az utóbbi években mutatkozó lakáspiaci fellendülés kapcsán sokakban felmerülhet a kérdés, meddig tarthat még az áremelkedés, illetve nem jellemző-e az ágazatra a túlárazottság. Ennek vizsgálata azért fontos, mert ebben az esetben a túlzott mértékű hitelezés is felléphet. Mikor túlértékelt egy lakás? Erről akkor beszélhetünk, ha az ingatlan piaci ára meghaladja a tartós birtoklásából származó jövőbeli hasznok és költségek jelenértékét. Az ilyen helyzetben jelzáloghitelből történő lakásvásárlás esetén az árkorrekciók idején a jelentős mértékű hitel visszafizetése bizonytalanná válik, ami a bankokat is veszteséggel fenyegeti. Az MNB elemzései megnyugvásra adnak okot, ezek alapján jelenleg nem kell tartani ilyen helyzettől, amennyiben mégis előfordulna, a túlzott hitelezést hatékony eszközökkel tudja korlátozni.

Nem mindenhol lassult a drágulás

A piaci elemzők a tavalyi évben már az áremelkedés mérsékelt ütemét figyelték meg, amely az idei év első harmadában sem állt meg. A népszerűbb területekre továbbra is a jelentősebb bővülés, míg a kevésbé kedvelt településekre a stagnálás vagy csökkenés jellemző, amit nemcsak az árak változása, hanem a forgalom is tükröz. Budapest mindkét tekintetben kiemelkedik, a területi eltérések azonban az egyes városrészek között is észrevehetőek, nemcsak a régiók és a városok között.

Az átlagos ingatlanárak változása Budapest egyes kerületeiben a 2016-os évben

A drágulás tekintetében az élvonalban helyezkedik el a VIII., az I. és a X. kerület, ahol az év első öt hónapjában 21-24%- kal bővültek az átlagos négyzetméterenkénti árak. Ettől nem sokkal marad el a változás mértéke az V. és a XVII. kerületben, a III. és a XV. kerületben viszont mindössze 7-9%- os volt az áremelkedés az időszakban.

Kedvező áron eladók a X. kerületi lakások

A Budapesten eladó lakások átlagárai országos szinten kiugróak, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a lakáscélú befektetés reneszánszát éli, ezen kívül a külföldiek is egyre nagyobb arányban jelentek meg az elmúlt években. Az árnövekedési ütem ellenére nem feltétlenül azokon a területeken a legmagasabbak az átlagárak, ahol jelentős volt a drágulás. A belvárosi árszínvonal kiugró, az I. kerületben például a téglalakások megközelítik a 700 ezer Ft/m 2 átlagárat. Fővárosi viszonylatban középmezőnyben helyezkedik el a IX., XIII., XIV. kerület, ahol a téglalakások átlagosan 480 és 540 ezer Ft/m 2 , a panelépítésűek pedig 380 és 430 ezer Ft/m 2 átlagáron érhetőek el. A XXI. és a X. kerületben az átlagos négyzetméterárak a lakások szegmensében alacsonynak számítanak, a típustól függően 286 és 367 ezer F/m 2 közötti átlagáron találhatnak otthont az érdeklődők. A családi házak piacán is hasonló eltérések figyelhetők meg Budapest egyes részei között, ezek átlagos négyzetméterenkénti árai azonban alacsonyabbak, mint a lakásoké – ez elsősorban a nagyobb alapterületüknek, illetve az elhelyezkedésüknek köszönhető.

Átlagos ingatlanárak Budapest egyes kerületeiben (Ft/m 2 , 2017 májusi adatok alapján)

Forrás: Ingatlannet.hu

2017. június 29., csütörtök 08:49
Bővebben...

Ötödével, 1149 milliárd forintra növelte árbevételét a Bosch tavaly Magyarországon az előző évihez képest, míg kétezer munkavállalóval, 14 200-ra bővítve alkalmazottai számát a legnagyobb ipari foglalkoztató lett az országban - közölte a Bosch a cég Gyömrői úti fejlesztési központjában megtartott sajtótájékoztatón. Kerületi szempontból azonban nem is ez, hanem az a lényeg, hogy a Bosch kőbányai központja további fejlesztését tervezi! Az új generációs fejlesztési projektek egy új, 60 000 négyzetméteres telek megvásárlását indokolták a jelenlegi Bosch Campus mellett, a Sibrik Miklós út túloldalán. Az új létesítményben - irodák mellett - építenek egy tízezer négyzetméteres, az önvezető autókkal kapcsolatos fejlesztések tesztelésre szolgáló pályát is. 

A magyarországi Bosch, a technológiák és szolgáltatások szállítója, egyre nagyobb jelentőséggel bír a nemzetközi Bosch világában. Beleszámítva a nem konszolidált vállalatok árbevételét és a saját vállalatai között folytatott kereskedelmi tevékenységeket is, 2016-ban az előző évhez képest 20 százalékkal növelte teljes magyarországi árbevételét, amely így 1149 milliárd forint lett. Ugyanebben az időszakban a magyar piacon realizált forgalom a kihívást jelentő piaci környezet következtében 3 százalékkal, 238 milliárd forintra csökkent. „A Bosch sikerei lehetőséget biztosítanak arra, hogy egyre nagyobb energiákat fordítsunk a jövő alakítására” – nyilatkozta Daniel Korioth, a magyarországi Bosch csoport vezetője a vállalat éves budapesti sajtótájékoztatóján. „Nemcsak gyártjuk, hanem fejlesztjük is a mindennapok hálózatba kapcsolt megoldásait. Ami az idei évet illeti, biztosak vagyunk abban, hogy üzleti tevékenységünk további fejlődést mutat Magyarországon” – tette hozzá Korioth.

Jövőformáló stratégia – új beruházások

A beruházások területén is növekedéssel zárta az évet a Bosch, ez a 2015-ös pénzügyi évhez képest 16 százalékos növekedéssel 72 milliárd forint volt. A következő évek egyik legjelentősebb beruházása a hatvani logisztikai park, amely az átadást követően a Bosch egyik legfontosabb logisztikai központja lesz. Az építkezés a tervek szerint júniusban indul, és 2018 második negyedévében kerül sor az átadásra. A projekt elindításában komoly szerepe van a Bosch Ipar 4.0 iránti elkötelezettségének. Az új, 62 ezer négyzetméteres logisztikai központ a széles körben bevezetett és összekötött Ipar 4.0 berendezések, alkalmazások és folyamatok integrálását és egyesítését fogja végezni.

A jövő mobilitásának fejlesztésében Magyarországnak kulcsszerepe van

A magyarországi Bosch csoport 2016-ban összesen 47 milliárd forintot fordított kutatás-fejlesztésre, ami az előző évihez képest több mint 25 százalékos növekedést jelent. A folyamatosan bővülő Budapesti Fejlesztési Központban a Bosch mérnökei a jövő mobilitásán dolgoznak, az automatizált vezetésre és a villamosításra összpontosítva. A Bosch a következő néhány évre előre jelzett gyors technológiai változásokra való felkészülés érdekében és az utóbbi évek ütemével összhangban budapesti központja további fejlesztését tervezi. Az új generációs fejlesztési projektek egy új, 60 000 négyzetméteres telek megvásárlását indokolták a jelenlegi Bosch Campus mellett.

A fejlesztés mellett a cégcsoport gyártási kapacitása is dinamikus változásban van. A hatvani autóipari beszállító, a Robert Bosch Elektronika Kft. gyárában tavaly elindított új gyártósorokon többek között olyan radarok készülnek, melyek a jövő mobilitási törekvéseit szolgálják. A hagyományosnak számító üzleti területek mellett, mint például a műszerfalak gyártása, már az elektromobilitáshoz és az automatizált vezetéshez gyártanak teljesítményelektronikákat, középhatósugarú radarokat és szenzorokat. A miskolci Robert Bosch Energy and Body Systems Kft. legújabb generációs termékei az elektronikus fékrásegítő motorok, a szervomotorok és a menetstabilizáló rendszerek, melyek a hibrid és elektromos meghajtású járművek nélkülözhetetlen alkatrészei, emellett a hagyományos termékek (fűtés, szellőzés, légkondicionálás) és az eBike rendszerek terén is bővítette tevékenységét. Az Egerben és Makláron működő Robert Bosch Automotive Steering Kft. gyáraiban, amely autóipari beszállítóként kormányműveket, kormányoszlopokat, kormánytengelyeket és felújított alkatrészeket szállít, tavaly több mint 1 millió elektromos kormányművet gyártottak.

Új technológiai törekvésekhez kreatív munkahelyek

A Bosch 2016-ban is egyike volt azon vállalatoknak, amelyek a legnagyobb létszámbővülést mutatták a magyarországi magánszektorban. A vállalat 2016-ban az előző éves létszámadattal összehasonlítva 2000 új munkahelyet hozott létre az országban. A cégcsoport munkavállalóinak száma így (2017. január 1-i adatok alapján) több mint 14 200 fő. A Bosch ezzel mára a legnagyobb ipari foglalkoztató Magyarországon. „A Bosch hazai jelenléte folyamatosan erősödik, és továbbra is hosszú távra tervezünk. A vállalat jövőt alakító technológiai törekvéseihez magasan kvalifikált szakemberekre van szükség.” – mondta Korioth. „A Bosch mindent megtesz azért, hogy több évtizedes tudásával és tapasztalatával támogassa egy új, a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelő műszaki értelmiségi generáció kinevelését.” – tette hozzá. Mivel a magyarországi

Bosch csoport több új projektet felölelő rohamos fejlődést produkál, több száz magasan képzett mérnököt és technikust keres budapesti, hatvani, maklári, továbbá miskolci telephelyeire. Ezért a Bosch nagy hangsúlyt fektet az oktatásra, különösképpen a Magyarországon zajló mérnök- és szakképzésekre. 19 oktatási intézettel folytat együttműködést, amelyek a gyakorlatorientált duális képzésektől az egyetemi tanszékeken át a közösségi felsőoktatási foglalkozásokig a képzési lehetőségek széles tárházát kínálják.

Fejlesztés és bővítés a többi üzleti szektorban is

A jövőt formáló technológiákhoz más területeken is szükség van a megfelelő emberekre. A miskolci kéziszerszámgyárban tavaly 10,5 millió kéziszerszám gördült le a gyártósorokról, és több mint tíz új termék – ezen belül akkumulátoros barkács és kerti szerszámok, illetve professzionális multifunkciós szerszámok – gyártása kezdődött el. A barkács- és az ipari kéziszerszámokat fejlesztő miskolci központ, ahol már több mint 160 mérnök dolgozik, mára az ország északkeleti régiójának meghatározó mérnöki központjává vált.

Bosch csoport: stratégia és üzleti kilátások 2017-ben

A kedvezőtlen gazdasági kilátásokat és a geopolitikai bizonytalanságot figyelembe véve a Bosch három és öt százalék közötti árbevétel-növekedést tűzött ki célul 2017-re. A vállalat jövőjének biztosítása érdekében tett jelentős beruházások ellenére a vállalat az eredmény növekedését irányozta elő. „Üzleti sikereink lehetőséget biztosítanak számunkra a holnap világának formálására“ – mondta Dr. Volkmar Denner, a Bosch igazgatótanácsának elnöke. „Vezető innovációs vállalatként folyamatosan alakítjuk és ösztönözzük az átalakulást.“ – tette hozzá. Ennek az átalakulásnak a fókuszában a mobilitással és az IoT (Internet of Things, dolgok internete) hálózatba kapcsolással összefüggésben lévő változások állnak. 2020-ra a Bosch minden új elektronikai terméke hálózatba kapcsolt lesz. Mindennek a kulcsa a mesterséges intelligencia. A Bosch a következő öt évben 300 millió euró befektetést eszközöl saját mesterséges intelligencia központjába.


A Bosch

A Bosch 1898 óta van jelen Magyarországon. Az 1991-ben újjáalapított regionális kereskedelmi kft.-ből mára jelentős vállalatcsoport, Magyarország egyik legnagyobb külföldi ipari munkaadója lett. A 2016-os üzleti évben a hazánkban tíz leányvállalattal rendelkező Bosch csoport teljes forgalma 1149 milliárd forint, magyarországi forgalma – amelybe nem tartoznak bele a saját vállalatai között folytatott kereskedelmi tevékenységek – 238 milliárd forint volt. A magyarországi Bosch csoport 2017. január 1-jén több mint 14 200 munkatársat foglalkoztatott. Az egyes gyártó, kereskedelmi és fejlesztési egységekhez tartozó kereskedői és szervizhálózat a teljes országot lefedi.

A Bosch csoport különböző technológiák és szolgáltatások vezető nemzetközi szállítója. Világszerte megközelítőleg 390 000 munkatársat foglalkoztat (2016. december 31-én) és 73,1 milliárd euró árbevételt ért el 2016-ban. A cégcsoport négy üzleti területen végzi tevékenységét, ezek a mobilitási megoldások, az ipari technika, a fogyasztási cikkek, valamint az energia- és épülettechnika. Vezető IoT-vállalatként a Bosch innovatív megoldásokat kínál az intelligens otthonokhoz, az intelligens városokhoz, a hálózatba kapcsolt mobilitáshoz, és a hálózatba kapcsolt gyártáshoz. Szakértelmét az érzékelők technológiájában, a hálózatba kapcsolt szoftverek és szolgáltatások területén, valamint saját IoT felhőjében is hasznosítja, ügyfelei számára hálózatba kapcsolt, cross-domain megoldásokat kínál egyetlen forrásból. A

Bosch csoport stratégiai célja innovatív megoldások létrehozása a hálózatba kapcsolt világ számára. A Bosch csoport termékei és szolgáltatásai hasznos megoldásokkal javítják az élet minőségét. Az „Életre tervezve” szlogen ezt a világszerte elérhető technológiát jelenti. A Bosch csoport magában foglalja a Robert Bosch GmbH-t, annak mintegy 60 országban működő csaknem 440 leányvállalatával és regionális vállalataival együtt. Értékesítési és szolgáltatási partnereit is beleszámítva a Bosch globális gyártási és értékesítési hálózata a világ szinte minden országát lefedi. A jövőbeli növekedés alapja a vállalat innovatív ereje. A Bosch 59 000 munkatársat foglalkoztat a kutatás és fejlesztés területén világszerte 120 telephelyen.

Forrás: bosch.hu, vg.hu, MTI, Kőbánya.info 

2017. máj. 31., szerda 15:51
Bővebben...

A II. Kraft Sörfesztiválon több mint 40 csapból folyik majd a sör Kőbányán. A fesztivál célja a kerületben tradícionálisan megtalálható sörfőzés hagyományának visszaállítása ebbe a nagy hírű ipari környezetbe. Az érdeklődőket a következő programok várják: sörök kóstolása, főzdelátogatás sörfőző mesterek vezetésével, szakmai sátor, ismeretterjesztő előadások, sörtörténeti kiállítás, street food ételek és családi programok. A nem kőbányai látogatók érdekében a könnyebb elérhetőség miatt a szervezők ingyenes fesztiválbuszjáratokat biztosítanak a Blaha Lujza térről a Kőbányai M47 Főzdeparkba. 

A részletes programfüzet EZEN a linken érhető el.

Az esemény fővédnöke Kovács Róbert, Kőbánya polgármestere

Időpont: 2017. május 19., 14:00 órától május 21. 23:59 óráig
Helyszín: Kőbányai M47 Főzdepark, Maglódi út 47. (a volt Globus Konzervgyár területén)
Az esemény a Facebook oldala EZEN a linken érhető el. 

A helyszín madártávlatból

2017. április 18., kedd 13:12
Bővebben...

A Magyar Sörgyártók Szövetsége (MSSZ) által közölt sörpiaci mutatók szerint 2016-ban összesen 6,7 millió hektoliter sört értékesített a négy vezető hazai sörgyártó: a Dreher Sörgyárak Zrt., a Borsodi Sörgyár Kft., a Heineken Hungária Zrt. és a Pécsi Sörfőzde Zrt., valamint a hazai piachoz import söreivel hozzájáruló Carlsberg Hungary Kft. Tavaly a magyar sörgyárak értékesítése 2,5 százalékkal nőtt, a javulás az exportnak tudható be, amely 40 százalékkal nőtt egy év alatt.

Éves hazai sörfogyasztás

A teljes éves hazai fogyasztás tavaly nem változott, 6,1 millió hektoliter volt, csakúgy, mint 2015-ben. Mintegy 100 ezer hektoliterrel, mintegy tíz százalékkal több fogyott a prémium és a szuper prémium kategóriájú sörökből. A középkategóriás termékek forgalma valamivel kisebb volt, mint 2015-ben. Tavaly hosszú idő óta először csökkent az olcsó sörök forgalma, 3,6 százalék volt a visszaesés.

Az egy főre jutó éves magyarországi sörfogyasztás 60 liter, ami a 90-es évekhez képest mintegy 40 literes csökkenés!

Kőbányai Sörfesztivál

A söripar az egyik legnagyobb foglalkoztató, a teljes értékláncon keresztül csaknem 24 ezer embert foglalkoztat, a munkahelyek túlnyomó többsége a kis- és közepes vállalkozási szektorban van. Ezért is nagyon fontos, hogy megállítsuk a sörfogyasztás csökkenését! Erre kiváló alkalomnak tűnik a Kőbányai Sörfesztivál, ahol több mint 40 csapból folyik majd a sör. A május 19., 20. és 21-én megrendezésre kerülő esemény célja - többek között - a kerületben tradicionálisan megtalálható sörfőzés hagyományának visszaállítása.

Forrás: MTI, Kőbánya.info

2017. április 03., hétfő 12:00
Bővebben...

Édua Infomédia

Top Desktop version